felfedes.hu

UFO-k, Földönkívüliek, Űrkutatás, Tudomány, Alternatív médiaoldal

Kezdőlap » Magyar rejtély lappang Ecuadorban – Az igaz történet

Magyar rejtély lappang Ecuadorban – Az igaz történet

A nemzetközi média 1969-ben hírt ad arról, hogy egy magyar származású kutató, Móricz János az ecuadori őserdőben egy letűnt ősi civilizáció eddig feltáratlan nyomaira bukkant a föld alatt. Az ügy felkeltette többek között Erich von Däniken érdeklődését is, aki „Az Istenek aranya” c. könyvében jelentette meg a történetet, hamisan. De ki is volt e magyar származású kutató, akinek a nevét nem hogy a magyar történelemkönyvek nem említik, de nemzetközi szinten is hallgatnak a munkásságáról? Erről beszélt Varga Zoltán geológus, a Móricz János Kulturális Egyesület elnöke.

– Miért hozták létre a Móricz János Kulturális Egyesületet?

– A célunk a Móricz-legendárium valóságalapjainak tisztázása. Ez szinte lehetetlen feladatnak látszódott az elején, mivel nagyon kevés ellenőrizhető, hiteles információ, levél, dokumentum volt elérhető a témában.

Köszönet az elődök munkájáért! Pap Gábor, Born Gergely, Aradi Lajos, Nádorfi Lajos, Bank Szabolcs, Zele Richárd, Matek Kamill kutakodtak vagy jártak utána terepen is.

Mindannyiuk hozzájárult egy vagy több darabkával ehhez a nagy kirakós játékhoz, de a teljes kép természetesen még így sem állt össze. Az Egyesület megalakulását, illetve mindazon események előmozdítását, amelyeknek köszönhetően jelentős haladást értünk el, Purisaca Golenya Ágnes írónő másfél éves terepi munkájának és az ott szövődött személyes kapcsolati tőkéjének köszönhetjük. Jelképes kezdet volt a 2012. áprilisi Körmenden megrendezett Móricz János Nemzetközi Őstörténeti Konferencia, amelynek fő vendége Dr. Gerardo Pena Matheus, Móricz egykori barátja és ügyvédje volt. Itt mutatta be 600 oldalas egyedi dokumentum-gyűjteményét, amely már magyarul is elérhető „A Tayos-barlang kutatásának dokumentált története” címmel. Ez a mű minden levelet, expedíciós leírást, cikket, hivatalos iratot bemutat a témával kapcsolatban, tehát igen jó, hiteles alapot biztosított munkánk megkezdéséhez.

vargazoltanint.felfedes.hu

A Móricz János Kulturális Egyesület egyik alapító tagja, jelenlegi elnöke, Varga Zoltán

– Mikor hallott először Móricz János nevéről?

– Még lábatlani általános iskolás koromban az osztályfőnököm és földrajztanárom, Radnai Péter mesélt róla, miszerint vannak a világban izgalmas felfedezések, melyeket nem tanítanak, ezek tisztázása embert próbáló feladat.

– Ki volt Móricz János? Mit csinált Dél-Amerikában?

– A történet dióhéjban: Dél-Amerikába emigrált honfitársunk 1964-től Ecuadorban végez kutatásokat egy német cég megbízásából. Régi térképek, iratok alapján az egykori Inka Birodalom területén elhagyatott aranybányákat keres. A célja az, hogy újra megnyitja a bányákat, modernebb technológiával, hatékonyabb módon kinyerve a maradék nemesfémet. A perui határszélen fekvő Morona-Santiago tartományban megbarátkozik a shuar törzs tagjaival, akik a fejvadász jivaró népcsoport tagjai. Bizalmas kapcsolatuk olyan erőssé válik, hogy beavatják őt titkukba, miszerint a törzs feladata egy ősi tudás megőrzése, melyet egy fejlett civilizáció helyezett el egy barlangrendszer mélyén egy katasztrófa elől. Céljuk ezzel az volt, hogy az újrakezdő emberiség e tudásra alapozva egy fejlettebb szintről kezdje az új életét. A Tayos-barlangrendszer egyik rejtett szakaszában a shuarok mesterséges termeket mutattak Móricznak. Az ősi tudás itt aranyozott fémlemezekre volt írva, ezek mellett szobrokat, használati tárgyakat és gépeket is rejt a föld gyomra. A központi termet nevezte el Móricz János Fémkönyvtárnak. A felfedezést bejelenti, a területre védelmet kér, de a Fémkönyvtár pontos helyét nem árulja el.

juanmoricz.felfedes.hu

Juan Moricz ahogy őt külföldön hívják, azaz Móricz János

– Mit szólt mindehhez az ecuadori kormány? Egy idegen kutató óriási felfedezést tesz a saját hazájukban….

– A kormány támogatásával kutatóexpedíciót szervez 1969-ben, amely első szakaszában a barlangrendszer meglétét hivatott bizonyítani. Ez megtörtént, de a folytatáshoz – amely a leletek helyi vizsgálatát foglalta volna magában – nem kap sem támogatást sem biztosítékot arra, hogy érintetlenül hagyják a helyet. Fontos kiemelnem, hogy az ismert bejárat, ahol az expedíciók, így a későbbi brit, majd a sajátunk is lejutott, kb. 30 km távolságra van a Fémkönyvtártól, a föld alatt szinte lehetetlen elérni, ebben a részben csak egy kisebb szoborraktárat említ Móricz.

moriczexpedition.felfedes.hu

Az 1969-es expedíció csoportjának egy része, az úgynevezett Móricz kapunál

– Móricz felfedezése felkeltette többek között Erich von Daniken érdeklődését is.

– Igen, Erich von Däniken felkeresi Móriczot 1972-ben, majd tőle elkér néhány fotót, hogy azokat európai előadókörútján bemutatva 200 ezer dollárnyi támogatást szerez az expedíció második szakaszához. Ehelyett azzal a hamis állítással áll elő, miszerint megmutatta neki Móricz a Fémkönyvtárat és ezt „Az istenek aranya” c. könyvében hamis körítéssel tálalja a nagyközönség előtt. A könyv hatalmas sikert aratott, azóta is a paleoasztronautika egyik alapművének számít, bár Móricz egy árva fillért nem kap Dänikentől, akivel emiatt hosszasan pereskedett.

danikenmoriczjfelfedes.hu

Erich von Däniken és Móricz János

– Móricz nem kötött szerződést Danikennel a fotók átadásakor?

– Sajnos nem. Becsületes ember volt, saját magából indult ki. Később már óvatosabbá vált. Miután a mormon egyház is megkereste – 10 millió dollárt felajánlva a Fémkönyvtár tartalmáért -, előfordult, hogy pisztollyal az övében járt. 1976-ban brit-ecuadori expedíció kutatott a barlangban, de Móricz nem kapott biztosítékot a leletek sértetlenségére, így abban nem vett részt. A Fémkönyvtárig ők sem jutottak el, hivatalosan nem került elő komoly leletegyüttes, de nem hivatalosan 3 lezárt láda hagyta el az ország területét.

– Ezt honnan tudja?

– Ezt először egy egykori hordár videóvallomásában hallottuk 2011-ben, de személyesen is készítettem ezt az állítást megerősítő interjút az expedíció egykori vezetőjének, Stan Hallnak a személyes segédjével. A leletek eltulajdonítása két okból is kínos: egyrészt igazolhatták volna Móricz állítását a közvélemény előtt, másrészt egy nemzeti hős, az első Holdra lépő űrhajós, Neil Armstrong volt az expedíció tiszteletbeli vezetője, így ez beárnyékolhatja a róla alkotott idealizált képet. Móricz 1991-es haláláig őrizte titkát, de Guillermo Aguirre (Buenos Aires) állítása szerint őriz néhány relikviát, amelyet Móricz még egykori kutatótársával, Julio Goyen Aguadóval hozott fel a Fémkönyvtárból. A részletes fotókon jól látszódik, hogy sok helyen a felszíni aranyozás alól előbukkan a fémlemez bronzszerű jellege. Fontos, hogy a rendelkezésünkre áll Móricz fordítókulcsa is a lemezek olvasásához!

neilarmstrong.felfedes.hu

Neil Armstrong űrhajós, a Tayos barlangrendszerben

– Úgy tűnik, Móricz a Fémkönyvtár felfedezésével hatalmas lavinát indított el a világban, mégis elcsendesedtek a dolgok a Tayos-barlang körül az évek során. Mi ennek az oka?

– A történet mellőzésének több oka is van. A legfontosabb a minden kétséget kizáró bizonyítékok hiánya. Móricz haláláig nem hozta nyilvánosságra a Fémkönyvtár pontos helyét, mivel tudta, hogy a körülmények nem tették lehetővé, hogy az emberiség hasznára, felemelkedésére legyen az ebben őrzött tudás. Tudta, hogy rossz kezekbe kerülve mindez fordítva sülhet el – tudjuk, hogy a nemzetközi helyzet ma sem jobb. A kutatók leletekkel dolgoznak, ezek hiányában nem foglalhatnak állást, a tekintélyüket sem akarják megingatni a téma melletti állásfoglalásukkal. A másik sajnálatos ok is az emberi ostobaság terméke: a meglévő információkat elferdítve, féligazságokat logikátlanul összekötve jelennek meg cikkek, melyek a ma már elérhető hiteles információk ellenére is elárasztják az internetet.

– Így nehéz lehet harcolni annak érdekében, hogy Móricz kutatásának eredménye hiteles maradjon a magyar és a nemzetközi közvélemény előtt.

– Ez így van. 1977-ben megjelenik Háry Györgyné cikke, amelyben kijelenti, hogy Móricz magyarul beszélő indiánokkal találkozott az őserdőben. Ez a hazugság azóta is köznevetség tárgyává teszi a történetet. A másik dezinformáció, hogy székely rovásos aranylemezekre bukkantak a barlangban. Móricz egyszer említi, hogy egyes írásjelek emlékeztetik őt a székely rováselemekre, ebből ferdítették az előbbi „értesülést”. Fontos tény, hogy Móricz sohasem beszélt magyarul a shuar indiánokkal. Egy-két szót ugyan megértett, de nem magyarul beszéltek. Ami viszont igaz, hogy a két nyelvben olyan szógyök megegyezéseket fedezett fel, amely nem lehet a véletlen műve. Nem arra célzok, hogy a nagy bábeli zűrzavar előtt beszélt egységes nyelv az ómagyar volt, hanem arra, hogy a magyar nyelv tartotta meg a legtöbb ősi szógyököt – történetesen 68 százalékban – az ősi nyelvből. A nyelvészek sokat kutatott „Szent Grálja” az emberiség ősnyelve, melyet az Ószövetség Mózes első könyvében említ (1Mózes 11:1).

moriczaranylemez.felfedes.hu

A Tayos barlangból származó egyik aranylemez, rajta ősi motívumokkal

– Móricz János a Fémkönyvtár mellett ezt is felfedezte volna? Hogy a bábeli zűrzavar előtti egységes ősi nyelv kódja a mi nyelvünkben megtalálható?

– Nem, Ő ennél sokkal több mindenre rájött, de elméletének eddig csak egyes részeit sikerült bizonyítani. Viszont amit már tudunk, annak függvényében alázattal kell alkalmazni azt a tudást és képességet, ami a nyelvünkben rejlik. Érdekességként szeretném megemlíteni, hogy a shuar indiánok a szúnyogokat csipkének hívják, a Napot ők is napnak nevezik. Móricz a jegyzeteiben több száz magyarul értelmezhető, sőt magyarul olvasható szót gyűjtött össze: sumír, tanya, kapa, árok, bikadél. Az indián törzsön belül a barlang titkának őrzőit pedig Belasnak, Bélának hívják.

– Hol tartanak jelenleg a Táltos-barlang feltárásában?

– A Móricz János által említett barlangi szakaszokat összekötő alagútrendszer több járatát is felderítették már, de a gyakori földrengések miatt a legtöbb szakasz járhatatlan. A perui Cuzco városában a katedrálist a lerombolt inka szentély, a Nap Templomának helyére építették. Itt az ismert lejáratot biztonsági okból befalazták több személy eltűnése miatt. Latin-amerikában közismert tényként kezelik ezt a témát, az Inka Birodalom meghódítása során is feljegyezték a spanyol barbárok, hogy titkos alagútrendszerekben egész seregnyi harcos tűnt el a szemük elől. Az inka uralkodó, Atahualpa meggyilkolásának hírére a váltságdíjjal még úton lévő karavánokat is „elnyelte a föld”.

– Ön is járt a barlangban?

– Igen. A 2012-es körmendi konferencia utáni sajtótájékoztatón megjelent az argentin és az ecuadori konzul is. Jaime Augusto Barberis Martinez beszámolt az ecuadori elnöknek, Rafel Correának a hazai eseményekről. Az elnök úr érdeklődését felkeltette a téma, kért egy magyar nyelvű példányt is a „Tayos-barlang kutatásának dokumentált története” c. könyvből, valamint bővebb felvilágosítás után elrendelte a Tayos-barlangrendszer felderítését. Az expedíciósorozat első szakaszára kaptam meghívást. A 12 tagú csapatot Manuel Palacios vezette, 4 napot, 3 éjszakát töltöttünk lent, az 1976-os expedíció által feltérképezett szakaszok legnagyobb részét bejártuk. Egy összefoglaló dokumentumfilmhez is rögzítettek anyagot a társaink. Az itt szerzett tapasztalataim elősegítik egy későbbi önálló magyar expedíció előkészítését.

vargazoltanequadorexp.felfedes.hu

A Manuel Palacios vezette expedíció, középen Varga Zoltánnal

– Mik a jelenlegi és távlati tervei?

– Jelenleg országos előadóturnén tájékoztatom az érdeklődőket a kutatásaink eredményeiről, ezek időpontjai a közösségi oldalunkon elérhetőek. Még idén elindul a Móricz János Kutatóház alapítása, amely információs és expedíciós bázisként fog funkcionálni, elősegítve a kutatók logisztikai biztosítását. Jó érzés, hogy a gyermekkoromban még legendaként megismert történetnek nem külső szemlélője vagyok, hanem részben alakítója, aktív szereplője lettem. Az elért eredmények hírére szerencsére sikerült segítőket is szerezni a folytatáshoz, egyre többen tekintik szívügyüknek, hogy kivívják e nagyszerű kutató, Móricz János eredményeinek az elismerését. Az egykori érdeklődésem idővel hitté, majd Ecuadorban meggyőződésemmé vált. Ez ad további erőt munkám folytatásához.

Forrás: Varga Zoltán ajánlásával – Magyar Demokrata XIX. évf. 9.szám 2015. március 4.

Varga Zoltán csodálatos fotói a Tayos barlang belsejéből:

Kapcsolódó video: Móricz János élete – beszélgetés Varga Zoltánnal

[youtube]https://youtu.be/GM-yOHvkZVI[/youtube]

A téma iránt érdeklődők további olvasható / letölthető tartalmakat érhetnek el az alábbi linkeken:

A táltosok barlangja Ecuadorban

Magyarok az ecuadori Tayos rejtély nyomában

A Táltosok Barlangjában

A Fémkönyvtár és a 22-es csapdája

A hazai események összefoglalója

Könyvajánló: Manuel Palacios – Betiltott Amerika – Magyar kiadás

„Manuel Palacios egy olyan művet tár elénk, amely újra felfedezi a prekolumbián Amerika kulturális valóságát. Széles bibliográfiai kutatásának a gyümölcseként számos meglepő adattal igencsak meglepi az olvasót.

Dr. Gerardo Peña Matheus ügyvéd, Móricz János közeli barátja, a „Tayos-barlang kutatásának a dokumentált története” című könyv szerzője

manuelpalacios.felfedes.hu

„Az archeolingvisztika a múlt tudományos kutatásának kétségtelenül a legprovokatívabb és kihívásokkal leginkább teli megközelítése. Ebben az értelemben munkája éles szigorral hatol be a feliratos kövek megfejtésének a bonyolult feladatába, az ősök hangjába, a fényes múlt néma és eltörölhetetlen bizonyítékaiba.

A könyv megrendelésének módja ezen a linken érhető el: Manuel Palacios – Betiltott Amerika

 

A cikket összeállította, Varga Zoltán ajánlásával: FELFEDES.HU

Ossza meg ismerőseivel!
Scroll Up