felfedes.hu

UFO-k, Földönkívüliek, Űrkutatás, Tudomány, Alternatív médiaoldal

Kezdőlap » A világ legnagyobb fülei..

A világ legnagyobb fülei..

Kifürkészni az ellenség, az ellenfelek szándékát, helyzetét, erőinek állapotát, az emberiség legősibb “foglalkozásai” közé tartozik. A kínaiak, az egyiptomiak, a görögök, a rómaiak több ezer esztendővel ezelőtt már rendszeresen alkalmazták az ellenség kikémlelésének módszerét.

A Bibliában egy konkrét esetet is olvashatunk:

“És elküldé őket Mózes a Kánaán földjének megkémlelésére. Nézzétek meg a földet, hogy milyen az; és a népet, mely lakozik azon: erős-é az vagy erőtlen, kevés-é vagy sok?” (Mózes IV. könyve)

S ez a kémlelés a közeli és távoli országok megfigyelése, titkaik kifürkészése, napjainkra, soha nem látott méreteket öltött. Manapság az eszközök és technikák tökéletesedésével már nem az a módszer, hogy az országok egymáshoz küldik embereiket: “Nézzétek meg a földet.” Most sokkal inkább az a parancs, hogy “hallgassátok meg” rádióállomásaikat, figyeljétek telefonbeszélgetéseiket!

lehallgatas.felfedes.hu

A rádió felfedezése óta a szembenálló felek arra törekszenek, hogy egymás adásait lehallgassák, egymás hírrendszereibe betörjenek. Az első drótnélküli, azaz az üzenet továbbítására rádióhullámokat használó távírót 1896-ban mutatták be, s az akkor áthidalt távolság csupán pár száz méter volt. Néhány év múlva azonban már földrészek között folyt a rádiózás Marconiék rendszeres szikratávíró összeköttetést teremtettek Anglia és Kanada között.

Elsőnek a hajósok ismerték fel, hogy a tengereken járva, milyen nagyszerű eszköz a szikratávíró, hogy segítségével kapcsolatot tartsanak a szárazfölddel, vagy egymással. A katonák is elsők között fedezték fel ennek jelentőségét. 1904-ben az orosz-japán háborúban a hajók egy részén már működött a szikratávíró. Az I. Világháborúban pedig már a hadseregek hírközlésének igen fontos eszköze lett a rádió.

lehallgatas.felfedes.hu2

Korabeli Francia szikratávíró

A rádiózás akkori nemzetközi szervezete, a Nemzetközi Távíróegyesület nyilvántartást is készített. E szerint 1917-ben a világon 5236 rádióállomást tartottak nyilván. Ez a statisztika arról is tájékoztat, hogy milyen volt e készülékek összetétele: 933 Telefunken, 2126 Marconi, 2177 pedig kisebb cégek gyártmányai voltak. 1918-ban a távolsági rekordot egy Telefunken adó tartotta. A németországi neueni állomásról küldött jeleket, 19300 km távolságra, s azokat egy új-zélandi állomás vette. Ez az állomás egy De Forest rendszerű szikratávírót használt. Napjainkban is igen nagy jelentőségű az államok hírszerzése számára, az ellenség rádióinak lehallgatása. Nincs olyan ország a világon, mely – valamilyen formában – ne végezne rádiófelderítést, bár ezt mindegyik igyekszik a legnagyobb titokban végezni. Néha azonban fény derül a titokra, s akkor – kisebb-nagyobb botrányok közepette – a közvélemény is tudomást szerez róla.

Az Echelon botrány

Az utóbbi esztendők legnagyobb lehallgatási botrányát egy angol újságíró robbantotta ki. Duncan Campbell-nek tudomására jutott, hogy Anglia egy eldugott kis településen Cheshire-ben, egy titokzatos építmény található. Ez egy 13 emelet magas betonból épült torony, mely leginkább egy gabonasilóra hasonlít. Az építményről fényképek is készültek, s azokon világosan látszott, hogy a henger alakú torony tetején különleges antennák sorakoznak. A leleplezett építmény fényképei alapján, az illetékesek kénytelenek voltak elismerni, hogy abban lehallgatás, rádiófelderítés folyik.

 

De hát valójában mit és kit hallgat le az Anglia közepén lévő állomás? Nos, a kérdésre adandó válasz robbantotta ki a ritkán tapasztalható botrányt, mivel magától értetődő, hogy a “silóból” csak Anglia és a közeli szomszéd országok rádiói hallgathatók le.

Az ügy vizsgálatába az Európa Parlament is bekapcsolódott, e célból egy különleges munkacsoportot hozott létre, a kövekező elnevezéssel: The Scientific Technical Options Assessment (STOA), vezetője Dick Holdsworth lett, székhelye pedig Luxemburg. A vizsgálódások során kiderült, hogy a cheshireihez hasonló állomások sora működik szerte a világon, csupán Angliában még kettő: Nidderdale-ban és Menwith Hillben.

Valamennyi hasonló feladattal: a legkorszerűbb berendezéseik segítségével, képesek lehallgatni a rádió és telefon vonalakat, elolvasni a fax és e-mail forgalmazásokat. A vizsgálat során az is kiderült, hogy e globális NSA lehallgató rendszernek a létrehozója és üzemeltetője a CIA egyik legfontosabb részlege, a US National Security Agency (NSA) és kódneve Echelon. A rendszer segítségével folyamatosan és egyidejűleg több ezer összeköttetés megfigyelése lehetséges. A lehallgató rendszer létrehozásáról és üzemeléséről, az Egyesült Államok és Anglia a legnagyobb titokban már több évtizeddel ezelőtt szerződést kötött, melynek elnevezése UKUSA COMINT (az Egyesült Királyság és az USA kommunikációs felderítése). Ehhez a szerződéshez két másik angol nyelvű nemzet is csatlakozott: Kanada és Új-Zéland.

lehallgatas.felfedes.hu3

Az Echelon lehallgató központ- Anglia, Menwith Hill

Az Echelon agya, legfontosabb centruma a Dictionary fedőnevű adatbázis, mely kulcs szavak, nevek, szervezetek, a megfigyelés céljából kijelölt ügynökségek stb. milliónyi adatát tartalmazza. A lehallgató posztokon összegyűjtött adatok az Egyesült Államokban lévő NSA-főhadiszállásra, Fort Meade-be kerülnek, ahol a Dictionary segítségével szelektálják, értékelik, s az értékes adatokat kiemelik. Az anyag egy része visszakerül az angol katonai felderítő és lehallgató szolgálathoz a GCHQ-hoz.

Megfigyelés minden frekvencián

Tekintsük át azt, hogy az elmúlt évtizedekben, főként a hidegháború éveiben, de azt követően is, miként működött és működik ez a hatalmas rendszer, ez a mindent lehallgatni képes “óriási fül”. A 60-as évekig a nemzetközi kommunikációban, a diplomáciai és a katonai hírközlésben, a legfontosabb szerepet a rövidhullámú rádiórendszerek alkották. A rövidhullámok az ionoszféráról, s a földről visszaverődve sok-sok ezer kilométer megtételére képesek, de a címzettek és az illetéktelenek számára egyaránt lehetséges a hallgatás, sőt ez meglehetősen egyszerű feladat, nem szükséges hozzá más, mint megfelelő antennák és néhány jó vevőkészülék.

lehallgatas.felfedes.hu4

A Government Communications Headquarters, rövidítve GCHQ Központja – Cheltenham, Egyesült Királyság

Mind az amerikai NSA, mind az angol GCHQ rendszeresen lehallgatta az európai, rövidhullámú telefonvonalakat. Erre a célra egy különleges antenna rendszert használtak, az AN/FLR-9-et. Ezeknek a köralakban elhelyezett antenna rendszereknek az átmérője 400 m volt. Angliai telephelyük Kriknewton, Menwith Hill és Chicksand-ban volt (van). A Cipruson felállított berendezéssel figyelték (Ayios Nikolaos-ban) a NATO országok hírrendszereit is, például Görögország és Törökország rövidhullámú rádióforgalmát. Egy óriási amerikai lehallgató állomás pedig a Virginia államban lévő Vint Hills Farm-on működött. Ennek feladata volt, az Egyesült Államokban dolgozó követségek üzenetváltásainak lehallgatása (de lehallgatták az Egyesült Királyság rádióforgalmát is). Még néhány helyszín, ahol AN/FLR-9 rendszerű lehallgató állomások működtek: San Vito dei Mormanni (Olaszország), Karamürsel (Törökország).

A mikrohullámok is lehallgathatók

A mikrohullámú rádiózás az 50-es esztendőkben terjedt el, mivel ezzel megoldható lett a nagy kapacitású, városok közötti kommunikáció. Igen kis teljesítményű adókkal és 1-3 m átmérőjű parabola-antennákkal, melyeket általában magaslatokon helyeztek el, mik-láncot alakítottak ki. Ezeket a mikrohullámú rádióvonalakat műholdak segítségével hallgatták le, kihasználva azon tulajdonságukat, hogy egyenesen terjedve, egy kicsi, de elégséges részük – a horizonton túlhaladva – kijut a világűrbe is.

A lehallgatás céljából CANYON típusú műholdat bocsátottak fel. Ennek ellenőrző központja, a németországi Bad Aibling-ben volt. 1978 és 88 között két CANYON-műholdat bocsátottak fel, s a vállalkozást az NSA rendkívül sikeresnek találta. Éppen ezért a költségeket nem kímélve, továbbfejlesztették a kémműholdakat, s egymást követték a CHALET és a VORTEX, de mivel ez utóbbi műholdnak a neve és funkciója, a sajtóban napvilágot látott, így sietve átkeresztelték, s ez lett a MERCURY. Ennek a műholdnak a segítségével igen jelentős felderítéseket végeztek Irakban, az öböl-háború idején. Az ellenőrző központ az angliai Menwith Hill-ben volt.

lehallgatas.felfedes.hu5

Ebben a műfajban, az elektronikus felderítésben, mindennél fontosabb a fejlesztés, a legújabb találmányok és technikai újdonságok azonnali bevetése. Ennek köszönhető, hogy a mikro,- valamint a v.h.f. és u.h.f. vonalak lehallgatására, egyre újabb műholdak repültek a magasba: a 80-as években megjelentek a RHYOLIE és AQUACADE vételét, földi távirányítással végezték. Ennek központja az ausztráliai Pine Gap-ban van. Az Echelon “óriási füleinek” kíváncsisága még napjainkban is kielégítetlen: most már fenn keringenek a MAGNUM és az ORION műholdak, amelyek képesek lehallgatni a telemetriai adatokat, a mobil adatközlő vonalakat, a VHF-rádiókat és a mobil telefonokat is. És itt színes a válogatás! Mint valami óriási elektronikus porszívók, minden jelet – barátét és ellenségét – beszippantanak, elektronikus agyuk a Dictionary kulcsszavai alapján szétválogatja, csoportosítja és az érdeklőkhöz továbbítja.

A tengeralatti kábelek

A földön és az égen minden lehallgatható, de úgy vélhetjük, hogy legalább a tengerek mélyén, sok száz, vagy ezer méteres mélységekben haladó távközlési kábelek, biztonságot nyújtanak. Ez csupán naiv képzelgés! Az elektronikus felderítők, már régen betörtek ezekbe a tengeralatti telefonvonalakba is. Az 1850-es esztendőkben megkezdődött a földrészeket összekötő, tengeralatti távírókábelek lefektetése, s nem sokkal ez után megtörtént a telefonkábelek üzembehelyezése. Míg a kezdetekben, ezeken a vezetékeken egyidejűleg csupán néhány száz beszélgetés zajlott, addig a mai optikai szálas kábeleken, másodpercenként öt Gigabit digitális információ képes áthaladni, s ez megfelel 60.000 egyidejű csatorna használatának.

lehallgatas.felfedes.hu6

A USS Halibut

A tengeralatti kábelek “megcsapolására” az amerikaiak az első kísérletet 1971. októberében tették. A Halibut nevű tengeralattjárójuk az Ohotszki-tengerre látogatott, s megközelítette azt a helyet, ahol a szovjetek fontos katonai telefon és hírközlési kábele haladt a Kamcsatka-félszigetre.

A Halibut rendelkezett egy mélytengeri búvárkamrával, melynek segítségével először felderítették a kábel helyzetét, majd a merülő berendezéssel megközelítették, s arra egy a lehallgatását lehetővé tevő tekercset helyeztek el. 1972-ben a Halibut visszatért a helyszínre, s ekkor már egy tökéletesebb lehallgató berendezést szereltek a kábelra. A Kamcsatka közelében lévő tengeralatti kábel észrevétlen lehallgatása tíz esztendeig tartott. Ekkor egy volt NSA alkalmazott elárulta a lehallgatás tényét, így ez a lehetőség megszünt. A KGB moszkvai múzeumában, ma is láthatók ennek az akciónak a tárgyi relikviái.

Egy másik szovjet tengeralatti kábelen is folyt a lehallgatás. Ennek a műveletnek a során egy amerikai tengeralattjáró, a Barents-tengeren Murmanszk haditengerészeti bázis közelében “csapolt” meg egy tengeralatti telefonkábelt, mégpedig úgy, hogy az USS Parche San Francisco-ból indulva az Északi-sark jégtakarója alatt jutott el a Barents tengerig. 1992-ben ezt a lehallgatást is felderítették, s így megszünt működni.

Hírközlési műholdak lehallgatása

Az Echelon lehallgatási rendszerről ismereteink akkor válnak teljessé, ha a hírközlési műholdak megfigyeléséről is szót ejtünk. Ezeket a műholdakat (COMSAT) egy nemzetközi szervezet üzemelteti, a Telecommunications Satellite Organisation (INTELSAT), gondosan kidolgozott nemzetközi szerződések alapján. A műholdak a többi között “point to point” összeköttetéseket és rádióközvetítéseket továbbítanak. Ezek a műholdak úgynevezett “geostacionárius” pozíciót foglalnak el, azaz a földi bázisról nézve, az égen mindig azonos helyen láthatók.

lehallgatas.felfedes.hu7

Az első Intelsat 1967-ben állt szolgálatba, de a fejlődés ezen a területen olyan óriási volt, hogy 1971-ben, már a műholdak negyedik generációját bocsátották fel. Ez a fajta műhold már képes volt 4.000 egyidejű telefonbeszélgetés továbbítására, de lehetőség volt ezen kívül telex, távíró, televízió és fakszimile a BBC térképe adatok továbbítására is. 1999-ben az Intelsat 19 darab műholdat üzemeltetett (5. és 8. generációsokat).

A távközlési műholdak által továbbított adatok megfigyelése 1971-ben kezdődött. E célra két földi vevőállomást építettek. Az első az angliai Cornwall-ban, Morwenstow településen működött, ahol két 30 m átmérőjű parabola antennát használt. Ezek segítségével az atlanti-óceáni és az indiai-óceáni műholdakat hallgatták le. A másik lehallgató állomás az Egyesült Államokban, a Washington államban lévő Yakima-ban működött, ez az állomás a Csendes-óceán térségében lévő műholdakat hallgatta le.

lehallgatas.felfedes.hu8

A Morwenstow vevőállomás, Anglia

Az Egyesült Államokban egy kisegítő állomást is felállítottak, a West Virginia-i Sugar Grove-ban, abból a célból, hogy bármilyen pozíciójú műhold lehallgatható legyen. 1985-95 között az Echelon rendszerének további fejlesztése során, újabb lehallgató állomásokat építettek az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában és Új-Zélandon. Ezek segítségével, a legutóbbi időkig 120 különböző műholdat tudtak lehallgatni.

Lehallgatni és megérteni

A lehallgatott rádióállomások és egyéb távközlési vonalak használói – számolnak azzal a lehetőséggel, hogy adásaik lehallgathatók – tehát igyekeznek azokat titkosítani, a szövegeket kódokkal elfedni. A titkosítók és a kódok megfejtői közötti ősi harc, mindig is változó eredményű volt: az újabb és nehezebb kódokat csak idő kérdése volt megfejteni, hogy azután ismét új kódok jöjjenek. A jelenlegi ismereteink szerint 1940-től az amerikai NSA az Európában használt valamennyi kriptográfiai rendszert képes volt feltörni, s ez a képessége jelentősen hozzájárult a II. Világháború kimeneteléhez is.

lehallgatas.felfedes.hu10

A háború után egy svájci cég, a Crypto AG. került a figyelem középpontjába. Ez a cég rejtjelző és megfejtő berendezések gyártásával, a nemzetközi piac vezető cége lett. Az NSA rövid időn belül szert tett a Crypto AG berendezéseire, melyek segítségével rövidesen 130 ország diplomáciai és katonai hírközlését volt képes megfejteni. A szakemberek véleménye szerint az NSA-nak nem jelent gondot az e-mail-ek és internet üzenetek elfogása és megfejtése, valamint azonosítása sem, a Microsoft, a Nestcape és a Lotus softwerek segítéségével…

Nyilvánvaló, hogy az Echelon történetének írását napjainkban csak abbahagyni lehet, befejezni nem!

Forrás: artefaktum.hu

Ossza meg ismerőseivel!
Scroll Up