Home » A papirusz, amely lerántotta a leplet a piramisok rejtélyéről

A papirusz, amely lerántotta a leplet a piramisok rejtélyéről

Kiállították azt a papiruszt a kairói Egyiptomi Múzeumban, amely a gízai nagy piramis építéséről tartalmaz feljegyzéseket. Így már bárki beleolvashat egy ókori építkezés rejtelmeibe – már ha ért a hieroglifákhoz. Rossz hír von Däniken rajongóinak: egy szó sem esik az ősi dokumentumban égi istenekről.

papyri-on-display

A gízai nagy piramis az óbirodalmi fáraó, Hufu – görögül Kheopsz – emlékére épült, valamikor időszámítás előtt 2580-2530 közt. A mára 138 méteresre “töpörödött” épület a legnagyobb az egyiptomi piramisok közt.

A most kiállított naplót hieroglifákkal írták, papiruszra. A szerzője egy Merer nevű ellenőr volt, aki a feljegyzés alapján 200 ember munkájáért felelt. A fontos iratot még 2013-ban fedezte fel Pierre Tallet és Gregory Marouard régészcsapata. A francia és egyiptomi szakemberekből álló gárda a Vörös-tenger partján lévő Wadi-al-Jarfban találta meg a 4500 éves irományt – ezzel ez a legősibb egyiptomi papirusz.

16724858500_6c8f04be77_h_web_1024

A dokumentum egy több hónapig tartó időszakot ír le egy táblázat segítségével, melyen napi két oszlop szerepel. A papiruszon rengeteg építési művelet van feltüntetve – így például az is, hogy hogyan bányászták a mészkőt a Nílus szemközti partján.

Merer a feljegyzéseit Hufu uralkodásának 27. évében írta le. A hivatalnok szerint a piramis ekkor már közel járt a befejezéshez, csupán az épület külső borításánál voltak még komolyabb feladatok. A dokumentum alapján az ehhez szükséges mészkőt a mai Kairó közelében található Turából szállították az építkezéshez, mégpedig a Níluson és a hozzákapcsolt csatornarendszeren hajózva. Merer arról is beszámol, hogy a piramis és a lelőhely közti utat négy nap alatt tette meg a mészkőszállítmány.

A papirusz Anhhafról, Hufu testvéréről is említést tesz, aki a dokumentumban “a király munkálatainak vezéreként” jelenik meg. A hercegnek emellett természetesen számtalan egyéb címe is volt.

30290745-01_big

Bár a feljegyzés alapján az építkezést ekkor a fáraó öccse irányította, sok kutató szerint valószínű, hogy a korábbi koordinátor Hemiunu lehetett. A vezír Hufu unokaöccse volt, és több forrás is bizonyítja, hogy a piramis tervezésén is dolgozott.

A páratlan dokumentumot most fogják először kiállítani, de hogy meddig lesz látható, arról a múzeum még nem adott tájékoztatást.

Forrás: 24.hu – livescience.com

Ossza meg ismerőseivel!

Szólj hozzá!

Szólj hozzá elsőként!

wpDiscuz
Scroll Up