felfedes.hu

Híroldal, Alternatív média, Tudomány, Közösség

Kezdőlap » Valóban van élet a Földön kívül? – A Dropa Kőkorongok titka

Valóban van élet a Földön kívül? – A Dropa Kőkorongok titka

Az elmúlt időkben számtalan olyan lelet került napvilágra, amelyek szinte egyértelműen nem emberi származásúak. Talán ezek tényleg bizonyíthatják, hogy van élet a Földön kívül, és hogy ezek az idegen lények már nálunk is jártak?

Az iskolai évek alatt számtalan történelem órát ültünk végig, ahol elsajátítottuk a számunkra kijelölt tananyagot, úgy ahogy elvárták tőlünk. Ekkor még nem voltak kételyek és kérdések bennünk, hogy valóban minden úgy történt, ahogyan a tankönyvekben le volt írva. Most azonban felnőtt fejjel talán már felmerülhetnek ezek, főleg a médiából egyre inkább ránk zúduló „információk” hatására. Az alábbiakban leírt leletek is ebbe a körbe tartoznak, eredetükre nincs egyértelmű magyarázat illetve bizonyíték.

A Dropa Kőkorongok titka

A rejtélyekkel övezett kövek némely ember szerint az első olyan bizonyítékok, amelyek leírják azt, hogy a földi életen túl is vannak civilizált társadalmak. Vagyis nem vagyunk egyedül a világmindenségben! Azonban az általuk leírtaknak soha nem ismerték el tudományosan a valódiságát, és sokáig a felfedezésüket is titokban akarták tartani.

A Pekingi egyetem régészprofesszora (Chi Pu Tei) és hallgatói fedezték fel 1938-ban a Himalája hegyeiben ezeket a különös tárgyakat. Éppen felfedező útra indultak, hogy megfigyeljék a tibeti-kínai határon elhelyezkedő Quinghai-ban, az összekapcsolódó barlangrendszereket. Megérkezve igen furcsa dolgokat tapasztaltak. Úgy tűnt a barlangok nem természetes úton jöttek létre, hanem mesterségesen voltak kifaragva, és a látottak alapján valamiféle szerepet szántak neki, azonban nem tudni, hogy ez mi lehetett.

A barlang falait, mintha valami igen forró eszköz segítségével vágták volna a hegy belsejébe, ugyanis szembetűnően négyszögletesek és sima felületűek voltak. Az alagutakban egy régi temetkezési helyet fedeztek fel, amelyekben a sírok sorban voltak elrendezve. A fülkékben furcsa emberi csontvázakra leltek, melyeknek a magassága kb. 130 cm volt, és a testükhöz képest nagy koponyájuk volt. A csontvázak igen törékenyek és vékonyak voltak.

Először a tudósok azt feltételezték, hogy egy eddig még fel nem fedezett gorilla faj csontjai lehetnek ezek, de ezt gyorsan el is vetették, mivel egy állat ilyen módon nem gondoskodik a halottairól. Miután a professzor erre felhívta a figyelmüket, azon kezdtek el gondolkodni, hogy vajon akkor kik, vagy mik lehettek egykor ezek az teremtmények. A későbbi kutatások alkalmával még inkább valótlannak tartották azt a teóriát, hogy egykor esetleg majomemberek lehettek, hiszen az ott található többi, még inkább elképesztő felfedezés igen fejlett tudásra utalt.

A fantasztikus felfedezés

A falakat tanulmányozva észrevették, hogy azokra ráfestették vagy faragták az eget (Nap, Hold, csillagok) és a Földet, amelyet pontokból álló vonalakkal kötöttek össze az égitestekkel. A barlang alján félig a föld alatt lévő kőkorong párt találtak, amelyek kb. 23 cm átmérőjű és 2 cm vastagok lehettek. A korong közepén egy kerek, két centiméteres lyuk volt, a felületén egy finoman kialakított spirál barázda futott, mely középről indult ki és a széléig vezetett. A lemez korát körülbelül 10-12 ezer évesre becsülték. A későbbi kutatások alatt még további 716 ilyen korong került napvilágra. Mikor alaposabban megvizsgálták őket, akkor fedezték fel, hogy amit eddig barázdának gondoltak, az valamiféle írás lehet, mely hieroglifákból áll. Ezek mérete igen apró volt, így elolvasásukhoz nagyítóra volt szükség, azonban sok helyen az idő már elmosódottá, kiolvashatatlanná tette a faragott jeleket.

Az írás megfejtésére azonban várni kellett 1962-ig, amikor Dr. Tsum Um Nui-nak (kínai tudós) sikerült megoldania az addig megfejthetetlennek gondolt talányt. A megtalálásuk óta az expedíció többi leleteivel együtt a Kínai Egyetemen tárolták a korongokat. Azonban ekkor rengeteg energia és munka árán a proffeszor lassanként elkezdte összerakni a ráírt üzeneteket.

Tudományos körökben máig nem ismerik el a kövek tartalmát

A leírások alapján a kövek alkotói az ún. dropák voltak, és ami a kódok megfejtése után a professzor szeme elé tárult, az hitetlenséget és egyfajta félelmet keltett benne, hogy talán azt senki nem hiszi majd el neki. A későbbiekben beigazolódni látszott az aggódása, ugyanis amikor az általa leírt felfedezést benyújtotta az egyetemnek, azok elutasították és nem engedték publikálni a dokumentációkat. A Prehisztorikus Akadémia válasza ugyanez volt, azonban még kiegészült azzal, hogy ne is említse sehol, min dolgozik és milyen dolgokra derült fény ez által. A cél az volt, hogy eltitkolják a világ elöl, dropák létezését, valamint azt, hogy látogatást tettek a mi világunkba.

Mindezek ellenére a professzor két évvel később mégis megjelentette a felfedezését, melynek a „Űrhajók kőkorongokba vésett története, melyek 12 ezer éve érkeztek a Földre” címet adta. Azonban az előzményekre tekintettel pontosan nem tudni, hogy ez hogyan történt, csak feltételezések vannak. Egyesek azt mondják, hogy a tiltást visszavonták, mások azt állítják, hogy egy idő múlva maga a professzor nem törődött vele és tette meg a szükséges lépéseket, hogy a világ tudomására hozza ezt a nem mindennapi leletet.

Akárhogy is volt, az elméletei és a lefordított szöveg – ami sajnos néhol hiányos volt– nem lett elfogadott a régészeti bizottságoknál. Nem ismerték el a leírtakat, több ok miatt is ironikusnak tartották. Mind a hiányos fordítás, mind a tény miatt, hogy minden eddigi ismereteinket felborította volna annak valódisága.

Titokzatos idegen lények története elevenedett meg a megfejtett kódokban

A kövek feliratait olvasva kirajzololódik számunkra egy történet, amely leírja, hogy egy távoli bolygóról érkezett űrhajó zuhant le a Himalájában, a Baian-Kara-Ula hegyekben. A rajta lévő utazók, a dropák a hegyek barlangjaiban leltek menedékre. Azonban nem sokáig sikerült békében élniük – bár békés szándékkal érkeztek a Földre –, mivel a szomszédos barlang lakói, a ham törzs, sokukat megölte. Valószínűleg ellenséget láttak bennük, vagy csupán félelemből vadásztak rájuk.
Mivel az űrhajójukon nem sikerült a hibát kijavítaniuk, sosem hagyták el bolygónkat. Talán még ma is lehetnek leszármazottaik köztünk? A választ nem tudhatjuk biztosan.

A rejtélyes dropák és hanok

Ami azonban igen elgondolkodtató, hogy jelenlegi korunkban a dropák által régen lakott Földrészen mindössze két törzs él, amelynek oka valószínűleg a hely megközelítésének nehézsége. Az itt élő törzsek neve saját elmondásuk alapján: dropák és hanok. A vizsgálatok alapján semmilyen emberi fajhoz nem tudták őket besorolni, nem tartoznak sem a kínaiakhoz, sem a tibetiekhez. Mindkét törzs tagjai apró termetű, sárga bőrű, vékony testalkatú egyének, akiknek az egykor a barlangban felfedezett maradványokhoz hasonlatosan nagy fejük van a testükhöz képest. Hajuk igen ritka, szemük nagy, melynek színe halványkék. Ezen kívül más ősi kínai legendákban is fellelhető a dropák létezése, amelyben ezek a lények annyira csúnyák voltak, hogy elrejtőzve éltek barlangjaik mélyén az emberek világától.

A titkok sokasodnak

A dropa kőkorongok legközelebb 1968-ban keltették fel egy orosz természettudós (W. Saitsew) figyelmét. Ő megint tanulmányozni kezdte a lemezeket és kiadta újra Tsum Um Nui kutatásának eredményeit. Az általa elvégzett vizsgálatoknál a kőkorong talánya még inkább fokozódott. Azok anyaga kobaltot és más fém fajtákat tartalmazott. Rejtély, hogy sikerült ilyen apró jelek sorozatát belevésni. Az oszcillográf tesztjei alapján, működhettek a korongok elektromos töltés vagy elektromos vezetőként is, mivel a vizsgálat alatt különös rezgésű ritmusra leltek. Mintha valaha egy elektromos áramkör részei lettek volna. W. Saitsew egyfajta ősi merevlemezekhez hasonlította őket.

Továbbra is maradnak a talányok

A régészek és az antropológusok számára még jó sokáig titkokkal teli leletek maradnak ezek a kövek. Addig is itt vannak a megválaszolatlan kérdések számunkra, hogy vajon mi az igazság.
Azok, akik nem hisznek benne, kitalált történetnek gondolják, azzal érvelnek, hogy semmi sincs egyértelmű bizonyítékokkal alátámasztva és az egykori megfejtőjének neve (Tsum Um Nui) sem egy valódi kínai név, talán ő maga is csak egy legenda szüleménye.

Lehetséges, hogy tényleg nem vagyunk egyedül és idegenek éltek és élnek köztünk ma is? Esetleg csak az emberi elme űz megint tréfát velünk, és csak egy régi fejletlen kultúra hagyta ránk a mítoszainak egyikét? Akkor azonban hogyan tudott ilyen precíz módon kidolgozott „üzeneteket” hátrahagyni az utókornak? Ezen kívül még számtalan kérdés felmerülhet bennünk, amelyekre egyértelmű válasz jelenleg még nem létezik. A talányok pedig egyre csak sokasodnak szerte a világban.

Forrás: noiportal.hu – B. Hajnalka

Ossza meg ismerőseivel!
Scroll Up