Home » Különleges létformákat találtak az Antarktisz alatt

Különleges létformákat találtak az Antarktisz alatt

A Déli-sark jégmezőinek mélyén él egy olyan életforma, amely az egyik legveszedelmesebb üvegházhatást okozó gáz fogyasztásából nyeri energiáját. A különleges mikrobák tevékenysége megakadályozza, hogy a szénhidrogén kiszabaduljon jeges fogságából.

2013-ban egy kutatócsoport 800 méter mélyen lefúrt a Nyugat-Antarktiszi jégpáncélba, hogy elérje a felszín alatt fekvő Whillans-tavat. Innen a külvilágtól több ezer éve elzárt víz és üledékmintákat gyűjtöttek be – írja az IFL Science tudományos portál. Az eredményeket a Nature Geoscience című szaklapban publikálták.

A tanulmány első szerzője, Alexander Michaud szerint felfedezésük nem csak a globális éghajlat megismerése szempontjából fontos, hanem amiatt is, mert a metánt fogyasztó mikrobák rendkívül elterjedtek lehetnek a nyugat-antarktiszi jégmezők alatt.

A szakemberek a mintákban jelenlévő baktériumok genetikai állományát, illetve a metánkoncentrációt is vizsgálták. Az eredmények alapján a tudósok arra jutottak, hogy a jég alatt nagy mennyiségben van jelen a szénhidrogén, ám légkörbe szabadulását a metánt fogyasztó baktériumok megakadályozhatják.

Ugyan az atmoszférában jóval kevesebb metán van, mint szén-dioxid, még sincs ok a nyugalomra. Egy nagyon erős üvegházhatású gázról beszélhetünk, amely az elmúlt 20 év során 86-szor erősebben melegítette a Földet, mint a szén-dioxid. Ha a Déli-sark mélyén csakugyan rengeteg metán található, minden eszközzel meg kell gátolni, hogy az a légkörbe jusson.A számítások szerint a Whillans-tó mikroorganizmusai a veszélyes szénhidrogén 99 százalékát képesek lennének elfogyasztani.

Az eredmények a földönkívüli élet megtalálásában is segíthetnek

A felfedezés egy másik lehetőséget is felvet, nevezetesen azt, hogy akár a Jupiter jeges holdjainak felszíne alatt is lehet élet. Bár utóbbira ugyan nincs konkrét bizonyíték, az Antarktisz jegének mélyén fekvő világ tanulmányozása is még csak most kezdődött el, bőven adódhatnak tehát meglepetések.

“Több mint egy évtizedet vett igénybe az a tudományos és logisztikai felkészülés, hogy az antarktiszi szubglaciális környezetből végre tiszta mintákat nyerjünk ki. Eredményeink átformálták mindazt, amit a jeges kontinensről eddig gondoltunk.” – összegezte a felfedezés jelentőségét John Priscu, a Montanai Állami Egyetem munkatársa, aki a tanulmány társszerzője is egyben.

Forrás: origo.hu

 

Ossza meg ismerőseivel!
Scroll Up