felfedes.hu

Híroldal, Alternatív média, Tudomány, Közösség

Kezdőlap » Valami mozgott a halott égitest felszíne alatt

Valami mozgott a halott égitest felszíne alatt

A Ceres törpebolygó felszíni képződményeinek keletkezése és belső szerkezetének evolúciója között szorosabb kapcsolat lehet, mint azt eddig feltételezték – állapította meg a Geophysical Research Letters című szakfolyóiratban megjelent új tanulmány.

A Ceres a Mars és Jupiter között elhelyezkedő objektumok közül a legnagyobbnak számít. A NASA Dawn űrszondája tanulmányozza, a legújabb adatok két töréstípus – a gödörláncok és a másodlagos kráterláncok – keletkezéséről szolgáltatnak információkat. Az eredmények szerint néhányszáz millió évvel ezelőtt a Ceres felszíne alatt lévő anyag felfelé törhetett, a folyamat pedig töréseket hozhatott létre a kéregben.

“Ahogy a mélyben lévő anyag elkezdett felfelé mozogni, a Ceres külső rétege szétfeszült, a folyamat végül törések létrejöttéhez vezetett.” – írta a kiadott közleményben Jennifer Scully, a publikáció első szerzője, a Dawn kutatócsoportjának tagja.

A törések közötti különbségek feltárása elengedhetetlen

A geológusok több mint 2000 törést találtak, ezek hossza az egy kilométert is meghaladja, és a becsapódási kráterek környékén helyezkednek el. E képződményeket két típusba sorolták. A leggyakoribbak a másodlagos kráterláncok, amelyek hosszú, körkörös mélyedések, a nagyobb becsapódási kráterekből kivetett törmelékek vájták ki őket. A gödörláncok ellenben a felszín alatti törések felszíni kifejeződései.

A két geológiai képződmény közül egyedül a gödörláncok nyújtanak betekintést a törpebolygó belsejének fejlődésébe. 

Gödörláncok a Ceresen

Az anyag a mélyből érkezett

Bár nem elképzelhetetlen, hogy a töréseket egy globális, felszín alatti óceán megfagyása hozta létre, a kutatók szerint ez igen valószínűtlen, mivel a gödörláncok elhelyezkedése nem egyenletesen oszlik el a törpebolygó felszínén. Szintén nehezen elképzelhető, hogy e töréstípusokat nagyobb becsapódások teremtették, ehhez ugyanis jóval nagyobb ütközések szükségesek, mint amiket idáig a Ceres elszenvedett.

Éppen ezért a Dawn kutatócsoportja arra jutott, a gödörláncok nagy valószínűséggel a mélyben található anyag felfelé tartó nyomulásának eredményei.A matéria azért törhetett a Ceres belsejéből a felszín felé, mert kevésbé sűrű, mint a környező anyagok. A teória bizonyításához természetesen további kutatások szükségesek.

Sokak fantáziáját megmozgatták a fénylő foltok

A törpebolygó leginkább fénylő foltjairól volt ismert, a feltűnő képződmények sokak fantáziáját megmozgatták, egyesek odáig mentek, hogy idegen civilizáció jelenlétét sejtették a halott bolygón. A valóság ennél kiábrándítóbb, ám nem kevésbé érdekesebb.

Scully szerint a kutatás során a legnagyobb nehézséget a másodlagos kráterláncok és a gödörláncok megkülönböztetése jelentette.Ezek ugyanis első látásra nagyon hasonlóak, ugyanakkor vannak jelentős különbségek, amiket az új vizsgálatnak sikerült feltárnia. Példának okáért a másodlagos kráterek jóval kerekebbek a gödörláncokénál, utóbbiak alakja sokkal szabálytalanabb. Emellett a gödörláncoknak nincsenek magas peremei, míg a másodlagos krátereknek igen.

A mintegy 130 fényes területről korábban úgy gondolták, egy sófajtából, magnézium-szulfátból állnak, az infravörös spektrumelemzések azonban nagyrészt nátrium-karbonátot, kisrészt szilikátásványokat és ammónium-karbonátot mutattak ki. Ez volt az első alkalom, hogy ilyen anyagot ilyen nagy mennyiségben találtak a Naprendszerben a Földön kívül.

A karbonátok vélhetően a törpebolygó belsejéből kerültek a felszínre víz segítségével. A kutatók úgy vélik, hogy bizonyos geológiai korokban a Ceres felszíne alatt folyékony víz volt. A só egy óceán vagy helyi vízterületek maradványa, amely a felszínre kerülve több millió évvel ezelőtt megfagyott.

Forrás: jpl.nasa.gov – origo.hu

 

Ossza meg ismerőseivel!
Scroll Up