felfedes.hu

UFO-k, Földönkívüliek, Űrkutatás, Tudomány, Alternatív médiaoldal

Kezdőlap » Először sikerült valódi kísértetet rögzíteniük a kutatóknak

Először sikerült valódi kísértetet rögzíteniük a kutatóknak

Minden minimálisan gondolkodni képes ember számára egyértelmű, hogy hétköznapi értelemben vett kísértetek nem léteznek. A világegyetem ellenben képes a laikus emberi szem számára mindenképpen különösnek tűnő fenoménokat produkálni. Ilyenfajta “szellemobjektumok” számos alkalommal megjelenhetnek az égbolton, legfeljebb csak a szemfüles kutatók veszik észre őket fejlett eszközeik segítségével. Éppen egy ilyen kozmikus fantom felbukkanását sikerült rögzítenie Casey Law csillagásznak, a kaliforniai Berkeley Egyetem munkatársának. Felfedezéséről lapunknak is mesélt.

A detektált fantom (tudományos, ám kissé bonyolult és száraz katalógusjele szerint FIRST J141918.9+394036) tulajdonképpen egy extrém módon fénylő forrás rádiójel-kibocsátása volt, amely valamikor a 90-es években “született meg”, és egészen 25 éven keresztül létezett. A rádióforrás rendkívüli fényessége alapján Law úgy véli, hogy egy masszív, nagy tömegű csillag pusztulásának utófényét tudták elcsípni. A robbanás elképesztő erejű gamma-kitörést (GRB-t) produkált, ami viszont a legtöbb földi megfigyelő számára észrevétlen maradt.

“Ilyen jellegű gamma-kitöréseket csak masszív, 50 naptömeget meghaladó csillagok képesek produkálni.” – nyilatkozta az Origónak Law. A felfedezés azért is különleges, mert egy olyan kitörésre utaló egyértelmű bizonyítékot találtak, amit a hagyományos, gamma-sugarakat kereső teleszkópok nem voltak képesek megfigyelni.

A FIRST J141918.9+394036 feltűnése és elhalványodása

Az árulkodó lökéshullám

“A gamma-kitörést egy rádióteleszkóppal (Very Large Array – a szerk.) sikerült meglelni. Normál esetben a gamma-kitörések összeomló csillagokból érkező, elképzelhetetlenül nagy, közel fénysebességgel haladó, gamma-sugarakból álló fénynyalábok. Ezeket csak akkor lehet megtalálni, ha pontosan a Föld felé tartanak, máskülönben szem elől tévesztjük őket.” – magyarázta Law. – “Az általunk megfigyelt kitörés pont egy másik, bolygónkat elkerülő irányba haladt, de a jelenség olyan lökéshullámot produkált a csillagnál és környezetében, hogy ennek jelét detektálni tudtuk. Ez az első alkalom, hogy egy gamma-kitörést a lökéshullámok rádiótávcsöves obszervációjával tudtunk megtalálni.”

A hasonló gamma-kitöréseknek sajátos szaknevük van, „árváknak” keresztelték el őket a kutatók. “Az árva gamma-kitörés jelen esetben arra utal, hogy csak a lökéshullámot láttuk, a gammasugár-emissziót nem. A kibocsátott sugarak bolygónkat elkerülő úton haladtak, vagyis a lökéshullámok nélkül egészen biztosan nem találtuk volna meg a robbanást.” – mondta Law.

Az előbb említett okok miatt a NASA Fermi gammasugár-űrtávcsöve – durva becslések alapján – csak 100-ból 1 kitörés felfedezésére képes, a többi rejtve marad;hacsak szemfüles szakemberek nem kapják el a kozmikus esemény keltette lökéshullámokat, amiknek az utófénye akár évtizedekig is fennmarad. Szerencsés körülmények között tehát bőven van idő kutatni őket.

Law és kollégáinak publikációja számos érdekességet elárult a FIRST J141918.9+394036 otthonát jelentő galaxisáról.

“A gamma-kitörés forrása egy tőlünk nagyjából 280 millió fényévre lévő galaxisban volt. Ez első hallásra nagy távolságnak tűnik, mégis, a többi GRB-hez képest viszonylag közel van. A gamma-kitörések általában ennél akár több mint 10-szer távolabbi csillagvárosokból származnak.” – mondta Law.

A rádióforrás az eltelt évtizedek során annyira elhalványult, hogy az égboltfelmérések már nem képesek kimutatni, de nagyobb rádióteleszkópokkal egyelőre még megfigyelhető.

Egy gamma-sugarakat kilövellő gamma-kitörés illusztrációja. Ha a nyalábok pontosan a Föld irányába tartanak, az erre a célra tervezett teleszkópok érzékelhetik a jelenséget. Ha elvétik bolygónkat, akkor a lökéshullámok még árulkodhatnak a kozmikus katasztrófáról

Gőzerővel zajlik az árvák felkutatása

Law szerint a következő cél világos mindenki előtt.

“Szeretnénk még több >>árvát<< találni, egyrészt azért, hogy megértsük, mennyire könnyű vagy nehéz feladat a detektálásuk, másrészt szeretnénk világos képet kapni arról, miként formálódnak a gamma-kitörések. Még izgalmasabb annak a lehetősége, hogy a GRB egy halott csillagmaradványt, például egy igencsak sűrű neutroncsillagot hagyott hátra. Ha tényleg ez történt, akkor az eddigiektől eltérő módon is tanulmányozhatjuk a neutroncsillagot, jobban megértve keletkezésének hátterét.” – vázolta fel a jövő kutatási irányát Law.

Az eredményeket az Astrophysical Journal Letters című csillagászati szakfolyóiratban közölték.

Forrás: origo.hu

Ossza meg ismerőseivel!
Scroll Up