felfedes.hu

UFO-k, Földönkívüliek, Űrkutatás, Tudomány, Alternatív médiaoldal

Kezdőlap » Nem kérdés, hogy történelmi időket élünk – az a kérdés, lesz-e még folytatás

Nem kérdés, hogy történelmi időket élünk – az a kérdés, lesz-e még folytatás

A következő két évben történelmi időket élünk, de ha nem lépünk, akkor ennek a bizonyos történelemnek az utolsó kellemes vagy elviselhető felvonásáról van szó. Ez derül ki a WWF természetvédelmi szervezet kedden kiadott Élő Bolygó Jelentéséből, amely több ijesztő adatot is közöl.

Nem élhetnek egészséges és boldog emberek egy olyan bolygón, ahol felborult a klímaegyensúly, kizsákmányoltuk a vizeket, terméketlenek a földek, üresek az erdők, ezen tényezők bonyolult hálózata tartja fenn ugyanis az életünket – véli Marco Lambertini, a WWF főigazgatója. Az állítás, mellyel nehéz vitatkozni, a szervezet által kedden kiadott 2018-as Élő Bolygó Jelentés bevezetőjében olvasható.

A WWF által kétévente aktualizált Élő Bolygó Index (Living Planet Index – LPI) a biológiai sokféleséget méri. Megmutatja, hogy a különböző gerinces állatfajok populációinak mérete átlagosan mennyit változik. A természetvédelmi szervezet magyarázata szerint az LPI hasonló a tőzsdeindexhez, azzal a különbséggel, hogy nem a világgazdaságot kíséri figyelemmel, hanem a bolygó ökológiai állapotát mutatja.

A globális Élő Bolygó Index 1970 és 2014 között. A világszerte monitorozott 4005 faj 16 704 populációjának átlagos egyedsűrűsége 60%-kal csökkent. A fehér vonal az index értékeit mutatja, míg az árnyékolt terület a trendet övező mérési bizonytalanságot jelzi.

Ez az állapot pedig egyre riasztóbb. Az index 58 százalékos csökkenést mutatott az 1970 és 2012 közötti időszakra vetítve. A legfrissebb jelentésben az 1970 és 2014 közti időszakra vonatkoznak az adatok. (Az adatok összegyűjtése, feldolgozása és közzététele sok időt vesz igénybe.) A két újabb év alatt éppen ennyi százalékot romlott a helyzetünk a Földön: a gerinces fajok populációinak 60 százaléka tűnt el bő negyven év alatt.

„A nagy felgyorsulás”: társadalmi-gazdasági trendek

Problémát nem csak az index esése okoz, hangsúlyozza a WWF, hanem az is, hogy a jelek szerint ez a tendencia nem fog változni: a populációk fogyatkozásának mértéke nem lassul. Miért is lassulna, mikor a földi élet ellátórendszerére jelentős hatást gyakorló emberi tevékenységek intenzitása sem változik. A kettő pedig együtt mozog, ami jól látható, ha megvizsgáljuk a társadalmi-gazdasági trendeket és a Föld természeti rendszereinek trendjeit.

„A nagy felgyorsulás”: a Föld természeti rendszereinek trendjei

Leromboltuk a határokat

A WWF szerint létezik kilenc olyan bolygószintű rendszer, melyeknél a tudományos ismereteink alapján kijelölhetünk úgynevezett planetáris határokat. Az értékeket ezeken belül tartva biztonságos a bolygónk működése. Ám az emberi beavatkozás a kilencből már négy határponton is átlökte a Földet. A szervezet úgy látja, az emberiség négy bolygószintű rendszerbe avatkozott már bele kritikus mértékben: az éghajlatváltozás, a bioszféra/biodiverzitás integritása, a biogeokémiai folyamatok egyensúlya és a talajrendszer – ezeken a pontokon nagyrészt az emberi tevékenység miatt már felborult az egyensúly. Ez pedig azt jelenti, hogy visszafordíthatatlan változásokat idéztünk elő azokban az erőforrásokban, amelyektől függünk.

A természetre leselkedő veszélyek, valamint a mögöttük húzódó mozgatóerők és terhelések.

Beszédes adatok, riasztó számok

A 2018-as Élő Bolygó Jelentés közel 150 oldalából – az aranyos állatos fényképektől eltekintve – sajnos egyik sem igazán vidám. Ám van néhány olyan adat, amely különösen jól érzékelteti a saját magunk által előidézett baj mértékét.

Ma kevesebb mint feleannyi (60 százalékkal kevesebb) gerinces élőlény van a Földön, mint 1970-ben.

A trópusokon egészen rémisztő, 89 százalékos a veszteség.

Az emlősök számára megfelelő élőhelyek területe 22 százalékkal csökkent az érintett időszakban.

Az édesvízi élőlények egyedsűrűsége 1970 óta 83 százalékkal csökkent.

1950 óta közel 6 milliárd tonna tengeri élőlényt „vettünk ki” a világ vizeiből.

Miközben az 1960-as években még „csak” a tengeri madarak 5 százalékának gyomrában volt műanyagdarabka, a becslések szerint ma 90 százalékuk gyomrában található kisebb-nagyobb plasztikdarab.

A ramsari egyezmény titkári hivatalának néhány hete kiadott jelentése szerint 1970 és 2015 között a vizes élőhelyek 35 százaléka tűnt el a klímaváltozás, a környezetszennyezés, valamint a tengerparti és folyótorkolati régiókban folyó városépítés miatt. Az ENSZ által támogatott, a biodiverzitást és az ökoszisztémát kutató IPBES környezetvédelmi szervezet szerint a modern korban a vizes élőhelyeknek összesen 87 százaléka tűnt el.

A természet jelentősége az ember számára

Most indul az két utolsó év, amikor még tehetünk valamit

A WWF szerint még nem késő, de most már valóban sürgősen kell lépnünk, ha meg akarjuk menteni jelenleg ismert állapotában a bolygónkat. Ehhez nem (csak) évtizedes célokat neveztek meg, hanem több olyan mérföldkövet is, melyet pár éven belül el kellene érnünk. A természetvédelmi alapítvány szakértői egészen konkrétan úgy gondolják, az emberiség jövőjét az dönti el, hogy mit (nem) teszünk meg a mai nap és 2020 közötti időszakban az ENSZ 1992-ben, Rio de Janeiróban rendezett Környezet és Fejlődés Konferenciáján megnevezett lépésekből. A Biológiai Sokféleség Egyezményhez az Egyesült Államokon kívül a világ minden országa csatlakozott.

A WWF által felidézett célok szerint a természetes élőhelyek zsugorodásának jelenlegi mértékét 2020-ra meg kell feleznünk. Ahol ez életszerűen megvalósítható, ott el kell érnünk, hogy teljesen megálljon az állatok és növények területvesztése.

Szintén bő két éven belül kellene megállítanunk a veszélyeztetett fajok további pusztulását, és fenntartható pályára állítani populációikat. A természetvédelmi szervezet által vezetett úgynevezett Vörös Listán több mint 26 ezer fajt sorolnak a „Veszélyeztetett” kategóriába.

A WWF szerint bármilyen döntéseket is hozunk a következő bő két évben, azok visszavonhatatlan következményekkel járnak. Ehhez képest még egészen kényelmes menetnek tűnik az, amit a konkrétan a klímaváltozás ügyében tennünk kell: az ENSZ szakértőinek nemrég közreadott jelentése szerint az emberiségnek alig 10 éve maradt, arra, hogy csökkentse a légkörben a szén-dioxid mennyiségét, méghozzá nemcsak úgy tessék-lássék módon.

Szemléletváltás szükséges

A természeti tőke megfelelő megóvása érdekében az erőforrásokat fenntartható módon kell használni, és a védett területek hálózatát, ahol csak lehet, ki kell terjeszteni. A területek kezelésére forrásokat kell biztosítani – figyelmeztet a WWF.

A jogi és szabályozási kereteknek támogatniuk kell az élelmiszerhez, a vízhez és az energiához való igazságos hozzáférést, és elő kell segíteniük a szárazföldek és tengerek fenntartható használatát. A döntéshozatalnak figyelembe kell vennie a jövő generációt, csak úgy, ahogyan a természeti funkcionalitás értékét is.

A környezetvédelmi világszervezet szerint számos pénzügyi intézmény továbbra is tekintélyes mértékű befektetéseket irányít olyan káros és fenntarthatatlan tevékenységek finanszírozására, amilyen például a szénbányászat, a környezetromboló módszereket alkalmazó mezőgazdasági gyakorlatok vagy a kőolaj-kitermelés. Ezeket háttérbe kell szorítani.

Mivel az éghajaltváltozást a legnagyobb mértékben a fosszilis tüzelőanyagok égetése mozdítja elő, ezért a legszerencsésebb az lenne, ha a fosszilis erőforrások többsége a földben maradna. Ezért teljes gőzzel a megújuló energiaforrások felé kell fordulnunk. A WWF szerint örömteli, hogy bár a globális átmenet a fenntartható, megújuló energiaforrások felé – amilyen a napenergia vagy a szélenergia – még mindig óriási feladat, számos ország már most elkötelezte magát az energiarendszerei megújítása mellett. Ez gazdaságilag is érthető: már olyan olcsó a napenergia, hogy lassan nem is éri meg mással áramot előállítani.

Sokan, elegen

A pozitív forgatókönyv felé tolás érdekében a WWF világszerte több tucat egyetemmel, környezetvédelmi csoporttal és kormányközi szervezettel lépett kapcsolatba. Hangsúlyozzák: ahhoz, hogy sikerüljön elérni a célt, fontos, hogy saját szintjén minél több ember hozzájáruljon.

“Mi vagyunk az első generáció, akik tisztán látják a természet óriási értékét és azt, hogy milyen hatalmas nyomást gyakorlunk rá. De talán mi vagyunk az utolsó generáció is, akik még visszafordíthatják a természetpusztító trendet. A mostantól 2020-ig tartó időszak sorsdöntő az emberiség történetében.”

Forrás: hvg.hu

 

Ossza meg ismerőseivel!
Scroll Up