felfedes.hu

UFO-k, Földönkívüliek, Űrkutatás, Tudomány, Alternatív médiaoldal

Kezdőlap » Titokzatos Nok figurák Afrikában

Titokzatos Nok figurák Afrikában

A német régészek Peter Breunig, a Frankfurt am Main-i Egyetem vezetésével az érceiről híres, nigériai Jos-fennsíkon folytatnak ásatásokat, ahol egykor a titokzatos Nok kultúra virágzott. A több mint 80 ezer négyzetkilométeres terület nagyobb, mint Írország, lakói fa kunyhókban élnek, és a legtöbben ma is meglepődnek, amikor meglátják azokat a figurákat, amelyek egy ismeretlen kultúra élvezredeiről mesélnek.

Az első terrakotta figurát 1943-ban egy brit gyarmati tisztviselő, Bernard Fagg fedezte fel, azt madárijesztőnek használták. Fagg a munkásokat akkor a környező térségben hasonló alakok keresésére buzdította, akik hamarosan 150 hasonló szobrocskát szolgáltattak be neki. A helyiek emellett amuletteket, és agyagelefántokat is találtak. Az egyik szobornak a fejéig érő fallosza volt, míg a másiknak vámpírszerű fogai.

A legnagyobb ilyen cserépfigura nagyjából egy méter magas lehetett, és egy uralkodót, vagy a vezető réteg egyik tagját ábrázolhatta, míg másokon szarvakkal ékesített sisakok láthatók, és a régészek szerint az is nagyon fontos, hogy a terrakotta alakok egyharmada nőt ábrázol. Az agyagfigurák a szakértők szerint olyanok, mintha sorozatgyártásban készültek volna. A szemek mindig háromszög alakúak, tágra nyílt pupillákkal, és magas szemöldökökkel.

Az európai és amerikai tudományos élet sokáig nem is tudott a felfedezésekről, és a régészek csak az 1970-es években figyeltek fel ezekre a leletekre. Mindez azonban egy azóta megválaszolatlan kérdést ki felvetett: i.e. 600 és i.sz. 300 között, azaz a Római Birodalommal, és a kínai nagy fal építésével egy időben milyen civilizáció volt képes hasonló alkotásokra?

A szobrok hamarosan megjelentek a műkincspiacon is, és az 1980-as évektől a Nok kultúra műalkotásai az állami múzeumok tárlóiba is bekerültek. 1996-ban a Londonban, majd Berlinben látható, Africa: The Art of a Continent című tárlat hívta fel rájuk a nagyközönség figyelmét is – ekkor azonban főként csak fotókat mutattak be, a szobrokat birtokló amerikai gyűjtők ugyanis nem járultak hozzá az alkotások kikölcsönzéséhez.

Emögött persze az is lehet, hogy attól féltek, azokat nem kapják vissza, hiszen az Interpol szerint a tárgyak többsége lopott áru, így nem véletlen, ha az UNESCO is tiltólistára helyezte ezek kereskedelmét. Ez azonban nem akadályozza meg a kincsvadászokat abban, hogy egy Kubacha közelében lévő bányát kifosszanak a szobrokért. Ott minden korábbinál több, értékesebb és különlegesebb alkotást fedeztek fel.

A pontos részletek azonban ismeretlenek, ugyanis a törzsi területen található bányát Yohanna Akaito, a Koro törzs vezérének magánhadserege őrzi, így ott az európai kutatóknak vagy épp a helyi kormányzatnak esélye sincs vizsgálatokat folytatni. A szobrok helyi védelme is megoldatlan. A tárgyak kereskedelmét korábban a helyi nemzeti múzeum feje, Omotoso Eluyemi engedélyezte, aki azonban 2006 februárjában megfulladt egy pohár víztől – a legtöbben mérgezést gyanítanak a háttérben.

A régészek ilyen körülmények között indultak felfedezőútra, és már első megállapításaik is meglepőek. A Nok szobrászai Szolónnal, Buddhával, vagy épp a korai majákkal egy időben alkothattak. Ezen felfedezés az egész kontinens történetét újraírhatja. Breunig szerint az i.e. 500 körül a népesség növekedésével párhuzamosan egy “kulturális ősrobbanás” is lejátszódott.

Mivel az Egyenlítő környékének története a mai napig alig ismert, a Német Kutatási Alap jelentős összeget kötött le a vizsgálatokra. Ha pedig a frankfurti szakemberek eredményekkel is szolgálnak, a vizsgálatok anyagi támogatását 2020-ig garantálni tudják. A régészek a helyiek segítségével tavaly tavasszal állították fel táborukat Janjalában, ahol napelemek biztosítják számukra a villamos energiát. Nincs könnyű dolguk. A savas föld és az éghajlat miatt sem a csontvázak, sem az egykori épületek nem maradtak fenn, és a Nok kultúra szinte nyom nélkül tűnt el. Senki sem tudja, hogy milyen állatokat tartottak, vagy milyen településeken élhettek. Egyetlen nyomuk az a több tonnányi cserépdarab, amely a térségben szinte mindenhol fellelhető.

A geológusokkal és paleoetnobotanikusokkal kiegészített csoport most a legmodernebb eszközöket is beveti a vizsgálatok során, így röntgenes fluoreszcenciával világítják át a tárgyakat, illetve infravörös kamerákkal keresik majd az egykori épületek nyomait is. Ezek első eredményei biztatóak. A Nok települések valószínűleg érintetlenül nyugszanak a föld alatt.

A kutatóknak ennek ellenére jelenleg egyetlen válasza sincs arra, hogy milyen civilizációról lehet szó, és kik készíthették a szobrokat. Egyes elméletek szerint a Nok a karthágóiak egyik sivatagon átkelő csoportjából alakulhatott ki, míg mások Szudán népének oldalhajtását látják bennük. Breunig azonban kételkedik, szerinte a helyi civilizáció a többitől függetlenül alakulhatott ki. A kutatók a közeli jövőben térnek vissza Afrikába, hogy tovább vizsgálódjanak majd.

Forrás: latogatok.hu

Ossza meg ismerőseivel!
Scroll Up