felfedes.hu

UFO-k, Földönkívüliek, Űrkutatás, Tudomány, Alternatív médiaoldal

Kezdőlap » Csernobilnál is veszélyesebb, mégsem beszélnek róla

Csernobilnál is veszélyesebb, mégsem beszélnek róla

A Cactus-dóm egy radioaktív kísérleti robbantás mellékterméke, ami komoly veszélyt jelent most és a jövőre nézve.

Minden bizonnyal senkinek sem kell bemutatni a csernobili atomerőmű-balesetet, ugyanakkor a világtörténelemben más sötét folt is van, amit a hatóságok megpróbáltak eltussolni.

1946 és 1962 között az amerikai hadsereg 105 felszíni atomrobbantást hajtott végre a Pacific Proving Grounds néven emlegetett területen, ami magába foglalta csaknem a teljes Marshall-szigeteket és több közeli szigetcsoportot. A kísérletek hatása persze nem múlt el nyomtalanul.

Mi az a Cactus-dóm, és miért veszélyes?

Mivel az 1958. májusi Cactus kód nevű bombakísérlet után megszaporodtak a szennyező anyagok, az amerikai kormány a takarítás könnyebb formáját választotta, és alapos felszámolás helyett egyszerűen a kísérleti robbantás során keletkezett kráterbe lapátolták a szennyezett földet és a többi radioaktív törmeléket. 

Majd fogták, és az egészet beterítették egy 46 centi vastag, 115 méter széles betondómmal. Mindez azonban csak évekkel később történt meg. Az erődítmény 358 betonlapból áll, felállítási költsége pedig közel 220 millió dollár volt.

A magasból ufónak tűnő létesítményt egyébként Runit- és Cactus-dómnak is hívják, míg a helyiek többnyire csak Sírként emlegetik. A rengeteg beton alatt közel 73 ezer köbméter szennyező anyag található.

Folyamatosan szivárog a sugárzó anyag

A valódi gond mégsem ez, hanem hogy kivitelezésekor egyáltalán nem készítettek neki alapot, vagyis a benne található káros, sugárzó anyag azóta is folyamatosan szivárog a talajba és ezen keresztül az óceánba.

A beton alatt plutónium-239 is van, ami a szennyező anyagok között az egyik legveszélyesebb izotóp, ez a tény pedig növeli a katasztrófa esélyét. A helyzet már a 2010-es évek közepén is kritikus volt, akkor ugyanis több amerikai jelentés szerint a dóm környéke szennyezettebb volt a betonba öntött fertőző anyagnál. 

Mindebben persze a felelőtlen kezelés is közrejátszik, ugyanis a szennyezett terület mindössze 0,8%-át tisztították meg egy nyolcéves program alatt, és ezzel lezártnak tekintették az ügyet.

Átmeneti megoldásnak indult, mégis elhanyagolták

Az ötlet eredetileg csak afféle tűzoltás volt, amíg a döntéshozók előállnak valami jobb tisztítási móddal, ám erre eddig nem került sor. Miután felépítették, a dóm gondját szinte azonnal áttolták a Marshall-szigetekre, de az ottani vezetés a költségvetés szűkössége miatt  nem tudta megfelelően karbantartani a létesítményt.

A sziget és a szennyező anyag helyzete tehát napjainkig megoldatlan. A veszélyre ráadásul sem tábla, sem semmi egyéb jelzés nem figyelmeztet, így ha valaki arra jár, gyanútlanul kiköthet a dóm mellett, ami az emelkedő tengerszint miatt hamarosan teljesen víz alá is kerülhet újabb katasztrófát zúdítva az emberiség nyakába. 

Csernobil a katasztrófa előtt

1970. február 4-én kezdték meg a Csernobiltól kevesebb mint 20 kilométerre található Pripjaty városának építését. A hely tipikus szovjet arculatot kapott: a sarló-kalapács jelképek még 2018-ban is láthatóak az épületek falán. Ám a katasztrófa előtt Pripjaty sem különbözött bármelyik szovjet várostól: Lenint éltető jelmondatok és szimbólumok lepték el az utcáit. Tekints be a mai szellemváros múltjába!

Forrás: femina.hu

Ossza meg ismerőseivel!
Scroll Up