felfedes.hu

UFO-k, Földönkívüliek, Űrkutatás, Tudomány, Alternatív médiaoldal

Kezdőlap » Izgalmas történelmi nyomokat rejt a most felfedezett iráni „nagy fal”

Izgalmas történelmi nyomokat rejt a most felfedezett iráni „nagy fal”

Egy ősi kőfal maradványait azonosították a régészek a híres Hadrianus fala mentén, amelyet a római korban Britannia provincia határára építettek a rómaiak. A körülbelül 115 kilométer hosszú falra Irán nyugati részén, Sar Pol-e Zahab megyében bukkantak, ami számos történelmi kérdést vetett fel.

Az iráni sivatagban bújt meg a fal

A közelben élők már tudtak a fal létezéséről

Az újonnan felfedezett ősi szerkezet északról dél felé halad az északi Bamu-hegységtől a déli Zhaw Marg falu közelében fekvő területig.

“Körülbelül egymillió köbméter kőmennyiségre és jelentős erőforrásokra lehetett szükség a fal megépítéséhez, valamint óriási munkaerőre, rengeteg anyagokra és ráfordított időre.” – mondta Sajjad Alibaigi, a Teherán Egyetem régészeti tanszékének doktori hallgatója, aki tanulmányát az Antiquity folyóiratban publikálta.

Műholdas kép a most felfedezett területről: a vörös íj alakú rész mutatja a Gawri falat

A fal mentén talált kerámiák arra utalnak, hogy a szerkezet valamikor időszámításunk előtt a negyedik és időszámításunk szerint a hatodik század között épült. Alibaigi szerinta fal mentén láthatóak már megsemmisült épületmaradványok is, amelyek valószínűleg kapcsolódó, kisebb méretű tornyok vagy épületek voltak.

Megjegyezte, hogy ezek természetes anyagokból, például macskakövekből és sziklákból épültek, amelyekből kimutatható még ma is a gipszhabarcs. És noha a fal létezéséről a régészek nem tudtak, a fal közelében élők már régóta tudtak róla és “Gawri falnak” nevezték el.

Hadrianus fala a Northhumberland Nemzeti Park területén

Akár két dinasztia is megépíthette

A régészek egyelőre nem tudják, hogy ki és milyen célból építhette a szerkezetet. A rossz állapotú válaszfalak miatt a kutatók még abban sem biztosak, hogy pontosan milyen széles és magas lehetett fénykorában. Úgy becsülték, hogy legalább négy méter széles és körülbelül három méter magas.

“Nem egyértelmű, hogy a falat védelmi célokból építették vagy szimbolikus jelentéssel bírt.” – magyarázta Alibaigi, megjegyezve, hogy talán az ókori birodalom határát jelölte ki a pártusok (a Krisztus előtt 3. századtól a Krisztus után 3. századig, részben a mai Irán és Irak területein) vagy a Szászánida-dinasztia (224-651, ókori iráni központtal) számára.

Nyugat-Iránban mindkét birodalom tervezett hatalmas kastélyokat, városokat emelt és öntözőrendszereket épített ki. Tehát mind a pártusok, mind a százszánida népek rendelkeztek a Gawri fal felépítéséhez szükséges erőforrásokkal.

Az újonnan felfedezett Gawri-fal azonban nem az egyetlen ősi hosszú fal Iránban: a régészek korábban hasonló szerkezeteket találtak Irán északi és északkeleti részén. Ez utóbbiak nagy valószínűség szerint védelmi céllal épülhettek. A kutatók tovább folytatják a Gawri fal feltárását.

Forrás: origo.hu

Ossza meg ismerőseivel!
Scroll Up