felfedes.hu

UFO-k, Földönkívüliek, Űrkutatás, Tudomány, Alternatív médiaoldal

Kezdőlap » Természetfeletti lényeket festettek az ősemberek a barlang falára

Természetfeletti lényeket festettek az ősemberek a barlang falára

A világ legősibb, 44 ezer éves, vadászjelenetet ábrázoló barlangfestményét fedezték fel Indonéziában.

Ez a világ eddigi legősibb figuratív műalkotása

A kép egy csoport félig ember, félig állat figurát ábrázol, amely emlősökre vadászik lándzsákkal vagy kötelekkel.
Az ausztráliai Griffith Egyetem régészcsoportja szerint, – amely a prehisztorikus barlangfestményt felfedezte-, a kép új fényben tünteti fel a modern emberi megismerés eredetét. A felfedezést ismertető, a Nature folyóiratban megjelent tanulmány a világ legősibb figuratív műalkotásaként számol be a Szulavézi-sziget Leang Bulu Sipong 4 mészkőbarlangjában talált festményről. 

Korábban is találtak ősi barlangfestményeket Indonéziában. A képen látható legalább 40 000 éves

A félig ember, félig állat vadászok figuratív ábrázolása a kutatók szerint a legrégebbi bizonyíték arra, hogy képesek vagyunk elképzelni a természetfeletti lények létezését. Az őskori barlangművészet nyújtja a legközvetlenebb betekintést az ősi történetmesélésbe. Európa felsőpaleolit barlangművészete – körülbelül 21-14 ezer évvel ezelőtt – felismerhető jelenetekben ábrázolja emberek és állatok kölcsönhatását.

Az Indonéziában felfedezett ősi barlang művészet egy anoa bölényt ábrázol, amint szembenéz számos kisebb ember-állat figurával

Emberszerű figurák, amelyek állatokra vadásznak

Az ausztrál egyetem két professzora, Maxime Aubert és Adam Brumm, valamint a kollégáik urán-tórium kormeghatározással állapították meg, hogy a 4,5 méter széles barlangfestmény legkevesebb 43 900 éves.

Az egyszínű festmény azt ábrázolja, hogy az emberszerű figurák hat állatra vadásznak: két disznóra és négy törpebivalyra. A képen legalább nyolc emberszerű lény jelenik meg lándzsákkal és kötelekkel. 

A kutatók szerint az emberszerű figurákat és az állatokat egyszerre festették, azonos stílussal, technikával, sötétvörös festékkel. A régészek úgy gondolják, a félig ember, félig állat lények ábrázolása arra utal, hogy az indonéz barlangi művészetbenszerepet kapott az ember és állat kapcsolatának vallási jellegű felfogásamár jóval azelőtt, hogy az emberi művészet Európában megjelent volna. Aubert szerint a most felfedezett barlangfestmény azt sugallja, hogy a paleolit művészet nem fokozatosan fejlődött az egyszerűtől a komplexig 35 ezer évvel ezelőtt – legalábbis Délkelet-Ázsiában nem így történt. A fejlett művészi kultúra minden főbb eleme megjelenik Szulavézin 44 ezer évvel ezelőtt, beleértve a figuratív művészetet, jelenetet és a félig ember, félig állat ábrázolást – fűzte hozzá a professzor.

Forrás: MTI – origo.hu

Ossza meg ismerőseivel!
Scroll Up