felfedes.hu

UFO-k, Földönkívüliek, Űrkutatás, Tudomány, Alternatív médiaoldal

Kezdőlap » Magyar asztrofizikus: messziről figyelhetnek minket a földönkívüliek

Magyar asztrofizikus: messziről figyelhetnek minket a földönkívüliek

“Nagy valószínűséggel kell lennie más bolygókon is értelmes életnek, és ha hiszek azoknak, akik sokat gondolkoznak ezeken a kérdéseken, akkor oda lyukadok ki, hogy amennyiben máshol, a miénkénél korábban kialakult volna intelligens élet, a képviselői már régen itt kellene, hogy legyenek.Ennek fényében nagyon gyanús, hogy a földönkívüliek nincsenek itt, vagy nagyon látványosan békén hagynak minket, esetleg távolról figyelik kezdő lépéseinket.” – mondta a tudas.hu-nak adott interjújában Frei Zsolt Széchenyi-díjas fizikus, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kara, Fizikai Intézete igazgatója, az Atomfizikai Tanszéke tanszékvezető egyetemi tanára. A kutató arra a kérdésre válaszolt, hogy vajon lehet-e értelmes élet a világegyetemben, és ha igen, akkor miért nem találkoztunk még velük.

“Egy galaxisban száz, vagy ezermilliárd olyan csillag van, mint a Nap és ugyanolyan valószínűséggel kering bolygó körülöttük, mint a Föld a Nap körül” – tette hozzá. „Ezt az exobolygók felfedezésével ma már be is láttuk. Ezek között bőven lehetnek földszerűek, amelyek ugyanúgy fenn tudnák tartani azt a szénalapú életet, ami itt kialakult. És csak a belátható horizontunkon belül néhány milliárd galaxis van, vagyis ha ezt összeszorozzuk, végtelen sok naprendszer és végtelen sok bolygó jöhet szóba.”

A Széchenyi-díjjal kitüntetett Frei Zsolt asztrofizikus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizikai Intézete Atomfizikai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA-ELTE Lendület Asztrofizikai Kutatócsoportjának vezetője a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen 2017. április 26-án.

A fizikust azért kérdezték, mert bár most egy magyar sincs a világ legjobb 500 egyeteme között, az egyetemen belüli egységek: tanszékek, intézetek hasonló rangsorában az ELTE Fizikai Intézete a 161. helyre tornázta fel magát. Frei szerint ez jórészt a gravitációs hullámok kutatásával összefüggő LIGO együttműködés keretében született cikkeiknek köszönhető. “De a CERN és más külföldi részecskegyorsítók kutatásaiban való részvételünk is sokat hozott a konyhára. Ehhez járulnak még a biológiai fizika, a statisztikus és kvantumfizika terén elért kutatások, vagy az iparban is alkalmazható szilárdtestfizikai munkák.”

“Most elsősorban az űrbe telepítendő gravitációs hullám detektor, a LISA áll az érdeklődésünk homlokterében, ami másfajta hullámokat tudna észlelni. Ezt a harmincas években az Európai Űrügynökség, az ESA szervezésében juttatná az űrbe és azt szeretnénk, hogy minél több magyar résztvevő dolgozhasson a sikerén.” – mondta a fizikus.

Forrás: 24.hu

Ossza meg ismerőseivel!
Scroll Up