felfedes.hu

UFO-k, Földönkívüliek, Űrkutatás, Tudomány, Alternatív médiaoldal

Kezdőlap » Egy, a Földhöz hasonló bolygóra bukkantak a Naprendszer közelében

Egy, a Földhöz hasonló bolygóra bukkantak a Naprendszer közelében

A Gliese 486 b exobolygót a szuperföldek kategóriájába sorolták, a felszíni hőmérséklete 430 Celsius-fok körül lehet.

Egy olyan, a csillaga körül keringő bolygóra bukkantak a Naprendszer viszonylagos közelségében, amely remek terepet nyújt a Földhöz hasonlatos kőzetbolygók légkörének tanulmányozásához. A felfedezés segítheti a Földön kívüli élet utáni kutatást.

A Gliese 486 b bolygót a szuperföld kategóriába sorolták. A szuperföldek olyan Naprendszeren kívüli bolygók (exobolygók), amelyeknek tömege nagyobb, mint a Földé, ám könnyebbek, mint a Neptunuszhoz, a Szaturnuszhoz vagy a Jupiterhez hasonló gázóriások. Ez galaxisunk, a Tejútrendszer leggyakoribb bolygótípusa. Ami összetételüket illeti, egyaránt lehetnek kőzetbolygók, állhatnak gázokból, de lehetnek vegyes halmazállapotú égitestek is.

A Gliese 486 b tömege a Földének 2,8-szorosa, a Földtől mintegy 26,3 fényévnyi távolságra található, ezzel az egyik legközelebbi exobolygó. Egy vörös törpe körül kering, amely kisebb, hűvösebb és kevésbé fényes, mint a Nap, tömege nagyjából egyharmada csillagunkénak. Mivel a Gliese 486 b nagyon közel kering a csillagához, erős sugárzásnak van kitéve. A Földhöz hasonlóan kőzetbolygó, vélhetően fémes maggal rendelkezik.

Felszíni hőmérséklete 430 Celsius-fok körül lehet, felszíni gravitációs ereje 70 százalékkal erősebb, mint a Földé

A Gliese 486 b nem lehet lakható, legalábbis nem úgy, ahogyan a Föld. Valószínűleg nagyon vékony légköre van, ha van egyáltalán. Ennek ellenére ideális alany a Földhöz hasonlatos bolygók légkörét vizsgáló műszerek használatához. A légkör kémiai összetétele rengeteget elárul egy bolygóról és arról, alkalmas-e az életre.

A Földhöz való közelsége és fizikai tulajdonságai miatt azonban nagyon alkalmas arra, hogy az űrteleszkópok és földi teleszkópok új generációja vizsgálja a légkörét. Az első ilyen eszköz lehet a NASA James Webb-űrteleszkópja, melyet a tervek szerint októberben indítanak útnak. Olyan adatokat szerezhetnek így, amelyek segítségével más, a Naprendszertől távol lévő exobolygók légkörét is megfejthetik, olyanokét is, amelyek alkalmasak az életre.

A tudósok több mint 4300 exobolygót (Naprendszeren kívüli bolygót) fedeztek már fel, melyek közül több a Jupiterhez hasonlóan nagy gázbolygó. Mások kisebb, a Földhöz hasonló kőzetbolygók, amelyekről azt feltételezik, hogy az élet biztosítására alkalmas körülményekkel rendelkezhetnek. A jelenleg elérhető tudományos eszközök segítségével azonban keveset lehet megtudni légkörükről.

“Egy exobolygónak megfelelő fizikai tulajdonságokkal és röppályával kell rendelkeznie ahhoz, hogy a légköri kutatásokra alkalmas legyen.” – mondta Trifon Trifonov, a németországi Max Planck Csillagászati Intézet bolygókutatója, a Science című tudományos lapban megjelent kutatás vezető szerzője.

Forrás: hvg.hu

Ossza meg ismerőseivel!
Scroll Up