A tudósok azóta is azt találgatják, hogy mi lehetett korábban az égitest. Az elképzelések között szerepelt többek között, hogy egy szétesett üstökös egyik maradványáról van szó, de még az is felmerült, hogy esetleg UFO lehet. Most az amerikai asztrofizikusok egy új elmélettel álltak elő az Oumuamuát illetően.
Ezek szerint se nem üstökös, se nem aszteroida a csillagközi térből elsőként érkezett égitest, hanem egy másik naprendszer Pluto-szerű bolygójának nagy darabja lehet.
Steven Desch és Alan Jackson, az Arizonai Egyetem asztrofizikusai a Geophysical Research: Planets című folyóiratban írta le az Oumuamuát, meghatározva számos jellegzetességét, amelyek megkülönböztetik egy szokványos üstököstől.
Sebességét tekintve az égitest a vártnál kicsit lassabban lépett be a Naprendszerbe, ami azt jelzi, hogy nem száguldhatott a csillagközi térben egymilliárd évnél régebb óta. A palacsinta formájú – korábbi kutatások szerint szivar alakú – égitest jóval laposabb, mint más ismert naprendszeri égitest.
A kutatók azt is megfigyelték, hogy az üstökösökre jellemző Nap általi rakétahatás – a napsugárzás hatásra elpárolgó vízjég – esetében erősebb volt, mint amire számítani lehetne. Az égitestről ráadásul hiányzott a megfigyelhető kiáramló gáz, amely általában a csóva által válik láthatóvá.
Ezért a kutatók úgy vélik, hogy az égitest nagyon hasonlít az üstököshöz, de nem a naprendszerben megfigyelt üstükösökhöz.
Feltételezték, hogy az égitest különféle szilárd jégfélékből áll, és kiszámolták, hogy ezek a jegek milyen gyorsan alakulnak át gázzá, amikor a Oumuamua elhaladt a Nap mellett. Ebből kalkulálták a rakétahatást, az égitest tömegét, formáját és a jegek visszaverőképességét. Utóbbiról azt találták, hogy a jégtömeg visszaverőképessége jóval nagyobb a feltételezettnél.
Desch és Jackson különösen jeget – szilárd nitrogént – találtak, ami pontosan megfelel az égitest minden más jellegzetességének. Mivel a szilárd nitrogénjég megfigyelhető a Pluto felszínén, lehetségesnek tartják, hogy üstökösszerű égitest állhat ugyanezen anyagból.
Forrás: hvg.hu