felfedes.hu

UFO-k, Földönkívüliek, Űrkutatás, Tudomány, Alternatív médiaoldal

Kezdőlap » Világvégi bunkerekbe menekül az elit a világvége elől

Világvégi bunkerekbe menekül az elit a világvége elől

Új-Zéland néha még a térképekről is lemarad, de a globális krízis túlélésére éppen ezért alkalmas a milliárdosok szerint. A Szilícium-völgy meggazdagodott befektetői és startupperei, meg persze valószínűleg a világ más milliárdosai is olyan helyet keresnek, ahol túlélhetnek, ha bedől a világgazdaság, ha kitör a világháború, ha összeomlik minden a globális éghajlatváltozásban.

Új-Zéland az utóbbi években vegyes képpel került be a nemzetközi hírekbe. A christchurchi szélsőjobbos merénylettel, az értelmetlen zászlós népszavazással, Jacinda Ardern miniszterelnökkel, aki a progresszívek globális ikonjává vált, a koronavírus elleni pazar védekezéssel (ami a szigetország hermetikus lezárását és szigorú belső lockdownokat jelentett), valamint cikkünk témájával, a milliárdosok bunkerépítésével.

A két nagy szigetből álló egykori brit gyarmatot a világ legütésállóbb országának tartják a kutatások. Ennek oka, hogy annyira a világvégén fekszik, hogy egyes térképekről le is hagyják gyakran. Tény, hogy a legközelebbi masszívabb szárazföldtől, Ausztráliától is több mint 4100 kilométerre fekszik (ez cirka 200 kilométerrel több, mint a Moszkva-Lisszabon távolság), de nem csak elszigeteltsége miatt élhet túl a szigetország egy globális káoszt. Éghajlata kellemes, mérsékelt, magas hegyei, gleccserei, relatíve tiszta élővizei, erdei vannak, jó a levegő, megtermelhető az élelmiszer, könnyű a határokat védeni, kevés a bűnözés, stabil a kormányzat, kiszámítható a bürokrácia, az állam működése, a politikai környezet és a gazdaság. Egyedül a tektonika okozhat fejtörést, vulkánkitörések és erős földrengések erodálják olykor a déltengeri idillt.

Mindent kibírnak

Egy kutatás kimutatta, hogy globális válság (pénzügyi-gazdasági, járványügyi, katonai, természeti stb.) esetén a legütésállóbb területek a mérsékelt égövi, relatíve nagyobb területű, csekély népsűrűségű szigetek. Új-Zéland, Izland, Nagy-Britannia, Írország és Tasmania (sziget Ausztrália délkeleti csücskében) is azok között van, ahol a legjobbak a túlélési esélyek. Ezek a területek meg tudják termelni maguknak a szükséges élelmet, könnyen megvédik tengeri határaikat a tömeges népvándorlásoktól, éghajlatuk is kellemes, energiát is tudnak maguknak termelni.

Fortyogó kráterek ide, rengésektől kilengő kredencek oda, a világ milliárdos elitje a fentiek miatt még mindig a 4,9 milliós lakosságú Új-Zélandot tartja annak a végső menedéknek, ahol társadalmi összeomlás, urambocsá’ atomháború elől érdemes elbújni. Augusztus 6-án jött a hír arról, hogy Larry Page, a Google keresőoldal egyik alapítója, mellékállásban a világ 6. leggazdagabb milliárdosa nemrég egyenesen új-zélandi állampolgárságot kapott. Egy helyi lap, a Stuff szellőztette meg, hogy Page és családja épp a Fidzsi-szigeteken voltak, amikor Page fia beteg lett, gyorsan átruccantak hát kezelésre Új-Zélandra – miközben az országba szinte senkit, még saját polgáraikat sem engedték be a szigorú Covid-korlátozások miatt.

Nem Page az első ismert milliárdos, aki az új-zélandi levegőt választja a kaliforniai helyett. A Szilícium-völgy másik ismert alakja, Peter Thiel PayPal-alapító még 2017-ben szerzett állampolgárságot és ingatlanokat a szigetországban. Tette mindezt úgy, hogy mindössze 12 napot töltött az országban, holott ennél többet kellett volna a törvények szerint. Persze létezik egyfajta befektetői vízum is: ha valaki három év alatt 10 millió dollár értékben fektet be Új-Zélandon, akkor kaphat ilyet (bár ez még messze nem állampolgárság).

Jellemző, hogy miközben ehhez a cikkhez forrásokat kerestünk, a legtöbbet 2020 tavaszáról találtuk. A koronavírus előretörésével sok milliárdos úgy láthatta, ebben most benne van egy globális társadalmi összeomlás, ideje egérutakat keresni. A texasi Rising S Co. nevű cég luxusbunkereket épít ki olyan ügyfeleknek, akik nem fognak spórolni a lég- és vízszűrő berendezéseken, bútorozáson, acél- és betonvastagságon, ha bunkerről van szó. Ők is egyre több hívást kapnak. Új-Zéland déli szigetén a Vivos nevű cég már egy 300 fős bunkert is épített (ami smafu ahhoz képest, hogy az USA közepén 5000 fő befogadására alkalmas is létezik).

Az emletett Rising S Co. csak Új-Zélandon 10 privát bunkert épített fel, amik a legminimálisabb felszereléssel is 3 millió dollárba fájnak. Szlogenjük optimista: “Nem félelmet árusítunk. Felkészültséget adunk el.”

Mihai Dinulescu kriptodevizákon tollasodott meg, szintén a Szilícium-völgyben élt, majd a járvány tavaly tavaszi kitörésekor gyorsan repjegyet vett Aucklandbe és családostul Új-Zélandra telepedett. Ő még gyors volt, négy nap múlva lezárták az ország határait, a sok tech- és pénzügyi mogul már nem tudott átcsusszanni a szigetországba. De még a pandémia előtt ingatlant vett magának Julian Robertson, az egyik kockázati tőkealap alapítója, Tony Malkin, az Empire State Building egyik tulaja, Matt Lauer egykori NBC-s műsorvezető vagy épp James Cameron rendező.

Waiheke lett a milliárdosok egyik játszótere, ahol most már egymás mellett állnak a dollármilliókba kerülő villák. Több építési vállalkozó is dolgozik az újakon, több háznak van a föld mélyén bunkere is. De a Vice alanti videójából kiderül, hogy a déli part turistaparadicsoma, a téli olimpiai rendezésre is majdnem pályázó Queenstown is fontos célpont. A városka ugyanis még új-zélandi mércével is eldugott helyen van, egy meseszép tó partján fekszik, többezres hegycsúcsokkal övezve. A repterén már a járvány előtt sem volt hely a magánrepülőknek, annyi érkezett.

Queenstown persze nem egységesen boldog a jövevények miatt. Miközben Új-Zélandon is lakásínség van, a külföldiek felverik az ingatlanárakat, ráadásul a megvett házak az év nagy részében üresen állnak, hiszen tulajdonosaik vész esetére tartják fenn őket. Eközben a városban alig talál lakást magának az egyszerű melós, sokan elvándorolnak emiatt, lassan alig marad a lakók szerint rendőr, tanár, pincér a városban. Az állam pedig már ott tart, hogy válogat a beáramló bevándorlók közt pénz és képzettség alapján. Új-Zéland ugyan nem készít statisztikát arról, milyen nemzetiségű az egyes ingatlanok tulaja, azt tudni lehet, hogy Queenstown környékén az utóbbi években 10 százalék feletti volt a külföldi vevők aránya.

Bunker+bürokrácia=bürker

Bunkert amúgy nem egyszerű itt létesíteni, szigorú építési szabályzat van érvényben, a helyi tanács ellenőrzi, sok a papírmunka, minden paramétert le kell jelenteni, engedélyeztetni szükséges. Persze ez pont szembemegy az akarattal, hogy egy titkos túlélő bunkerunk legyen, így sok dúsgazdag menekülő inkább titokban építteti meg a bunkert, akár egyszerű borospincének vagy garázsnak álcázva.

Az is lehet, hogy nagyon jó az álcázás, a CNN tavaly nyári riportjában megszólaló helyi civilek, a polgármester, építészek egyaránt megmosolyogták, hogy Queenstown a bunkerek fővárosa lenne. A vámhatóság sem vámolt el soha semmit a Rising S cégtől, a városi tanács sem adott ki ilyenek építésére engedélyt a CNN szerint. A NZ Herald is ilyen válaszokat kapott, dacára a sok pletykának, hogy a Northland és Canterbury régiókat is megszórták bunkerekkel (az egyik cég még jó bunkervadászatot is kívánt vicceskedve az újságírónak). Sok helyi szerint egyszerűen a helyi építési szabályzat, az alacsony engedett épületmagasság miatt építenek sokan a villájuk alá földalatti helyiségeket, amikbe mozit, garázst, konditermet tesznek, szóval ezek nem apokalipszisálló bunkerek.

Többen úgy vélik, itt szükség se lenne bunkerekre, hisz hatalmas polgári felkelések és atomháború se valószínű a világ végén fekvő békés országban, maximum a vulkánok és földmozgások jelentenek veszélyt (a filmes gyilkos birkákra ne térjünk ki).

Gary Lynch profi bunkerépítő azt tanácsolja egyébként a CNN-en, ne hagyjuk kóklerekre bunkerunk megépítését. Ez bizony költséges dolog, azt bele kell kalkulálni, dehát egy atomvillanásnak is ellenálló földalatti létesítményt nem lehet sufnituninggal összebarkácsolni.

Lynch azt is megosztotta, hogy 2017-ig a bunkerek töredékét adták el Új-Zélandra, de azóta (tehát bőven a Covid előtt) megsokszorozódott a szigetállamba telepített biztonságos lakásaik iránti kereslet. Ami érdekes, hogy nem hajlandók a bunkergyártók elárulni, a gyakorlatilag lapra szerelt acélbunkereiket hogy hajózzák be Új-Zélandra, felmerülhet az emberben a sunnyogás gyanúja.

 

 
 
 
 
 
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

 

Rising S Bunkers (@risingscompany) által megosztott bejegyzés

A rutinosok mindenesetre időben kapcsoltak, még a járvány előtt beszerezték a maguk kis Isten háta mögötti bunkerét. Ez is tipikusan olyan dolog, amit a bunkeres cégek vezetői szerint kár halogatni, mert amikor beüt a krach – mint most a pandémia –, mindenki hirtelenjében rejtekhelyet akar magának. És akkor hiába hajtanak erre a gazdag vevők, nem tudnak nekik hirtelen a semmiből bunkert rittyenteni. Ha meg minden veszve van, beülhetnek egy sörre a queenstowni The Bunker nevű kocsmába.

Forrás: 24.hu

Ossza meg ismerőseivel!
Scroll Up