Valami történik a Szent András-törésvonalnál
Kaliforniát egy 1287 kilométer hosszú vetődés választja el, amelyet Szent András-törésvonalként ismerünk. Kiindulópontja a Kaliforniai-öböl, ahonnan a szárazföldön mintegy 1000 kilométeren át északnyugati irányba tart, ezután San Franciscótól északra a tenger alatt halad. Északról délre halad számos nagyváros közelében; a Szent András-törésvonal volt a felelős az Egyesült Államok legpusztítóbb földrengéséért.
A Szent András-törésvonal diszlokációs zóna, mindkét oldala – a csendes-óceáni-lemez és az észak-amerikai-lemez – folyamatosan mozog ellentétes irányban
A szeizmikus események elkerülhetetlenek
Az állam szívében találhatunk olyan régiókat, amelyek még nem élték át a törésvonal pusztító hatásait, legalábbis élő emlékezetben nem. Vagy így gondolták. A Geology tudományos folyóiratban publikált, új tanulmány azonban arra utaló jeleket tárt fel, hogy a híres törésvonal “lassú és néma” szakasza mégis produkálhatott néhány lenyűgöző rengést a történelem során.
Míg a kutatás mögött álló geológusok kitartanak amellett, hogy nem kell megijednünk, az eredmények okot adnak arra, hogy a jövőben jobban odafigyeljünk a Kalifornia középső részének szeizmikus aktivitására.
“A kaliforniai építési szabályzatok ma már egészen jók, de a szeizmikus események elkerülhetetlenek.” – mondta Stephen Cox, a New York-i Columbia Egyetem geológusa. – Egy ilyen tanulmány segíthet kitalálni, mi lehet a lehető legnagyobb bekövetkezhető esemény, így mindenkit támogat a felkészülésben.
Hozzátette: ami a felszínről egyetlen szakadásnak látszik a kéregben, az valójában három különálló határvonal, ahol a Csendes-óceán és az észak-amerikai tektonikus lemezek érintkeznek. A legészakibb és legdélibb szakaszok „titáni erőkkel” préselődnek össze, és csak kis szakaszokon engedik fel a nyomást.
A kutatók úgy vélik, hogy ha ez mind egy nagyobb infastruktúra közelében történik, akkor könnyen kataklizmát okozhat: az 1906-os San Franciscó-i földrengés által okozott tüzek komoly pusztítást végeztek; a kaliforniai Santa Cruz közelében 6,9-es magnitúdójú rengés pedig több mint 60 ember halálát okozta 1989-ben. A távolabbi, déli Los Angeles területén hasonló esetek történtek.
Újfajta vizsgálati módszert alkalmaztak
A két határ között húzódik egy sokkal “csendesebb” határ, ahol a lemezek nyugodt ütemben, évi 26 millimétert mozdulnak az úgynevezett “azeizmikus kúszásban”. Így sokkal kisebb a kockázata egy nagy földrengés bekövetkezésének.
A történelem során egyetlen alkalommal sem jegyeztek fel 6 magnitúdót meghaladó rezgést, és a szakemberek szerint mélyebbre ásva semmi jele annak, hogy az elmúlt 2000 évben ilyen földrengés következett volna be. De ez szerintük nem azt jelenti, hogy nincs miért aggódni.
Szent András-törésvonal térképen
“Ez a rész nehezíti a paleoszeizmológia elvégzését mivel a földrengések bizonyítékait a “kúszás” könnyen törölheti.” – mutatott rá Morgan Page, az US Geological Survey szeizmológusa a ScienceAlert online tudományos portálnak.
Annak érdekében, hogy jobban megértsék a Szent András-törésvonal egészének működését, a geológusok a szerves anyagok súrlódás okozta változásait használták fel, hogy azonosítsák a nagyobb földrengések jeleit a törés középső szakaszának mélyéről gyűjtött kőzetekben.
San Franciscó az 1906-os földrengés után
Az izotópok arányának elemzése lehetővé tette a csapat számára, hogy megbecsülje a rengések időpontját. A két folyamat együtt földrengések jeleit tárta fel a felszín alatt valamivel több mint 3 kilométerrel fekvő üledékes kőzet régióban.
A kutatók szerint ez az első bizonyíték a nagy szeizmikus aktivitásra a törésvonal ezen részén. Megdöbbentő módon néhány rengés kevesebb, mint 3 millió évvel ezelőtt történt.
Forrás: origo.hu