UFO-k, Földönkívüliek, Űrkutatás, Tudomány, Alternatív médiaoldal
Október 8-án egy francia asztronauta, Thomas Pesquet valami egészen különös, már-már túlviláginak mondható jelenséget rögzített a Nemzetközi Űrállomásról: a hosszú záridős fotón jól kivehető, hogy Európa felett valami fényes, kék villanás jelent meg, olyan, mintha egy hatalmas nukleáris bomba robbant volna az öreg kontinensen. A legtöbb Földön tartózkodó ember ugyanakkor semmi különöset nem vett észre Tovább..
A Hubble űrteleszkóp hat olyan galaxist detektált, amelyek a csillagképződés csúcspontján már halottak voltak. A világegyetem keletkezése után nagyjából hárommilliárd évvel volt az az időszak, amikor a csillagképződés a legintenzívebb volt. A galaxisokban található anyagból rengeteg csillag született meg, ám a jelek szerint ez nem minden galaxisra volt jellemző. A Hubble űrteleszkóp, valamint az Atacamai Tovább..
Furcsa, ismétlődő rádiójelet észleltek a Tejútrendszer közepében – számol be a Live Science. A kutatók szerint korábban nem figyeltek meg hasonlót. A felfedezésről beszámoló tanulmányban azt írják, a jel heteken át igen erős a rádió spektrumban, majd egyetlen nap alatt teljesen eltűnik. A szakértők elképzelhetőnek tartják, hogy egy eddig ismeretlen égitesttípus áll az észlelés hátterében. Az ASKAP J173608.2−321635 Tovább..
Az 1960-as évek elejétől Frank Drake amerikai csillagász kezdeményezésére a rádiócsillagászat vált a földönkívüli civilizációk nyomait kereső SETI (Search for ExtraTerrestrial Intelligence) program legfontosabb eszközévé, jóllehet, ezzel egy időben, 1964-ben Freeman J. Dyson brit-amerikai fizikus azt az elképzelést is felvetette, hogy a távoli szupercivilizációk olyan kiterjedt megastruktúrákat építhetnek, amelyek optikailag is azonosíthatóak a Földről. Egy Tovább..
A tudósok eddig soha nem látták azt a jelenséget, amelynek létezését Albert Einstein általános relativitáselmélete már megjósolta. Most azonban egy véletlennek köszönhetően sikerült. A fekete lyukakkal kapcsolatban az egyik legismertebb tény, hogy semmi, még a fény sem képes elszökni a belsejéből. Az az extrém fény, amit az objektum körül láthatunk annak akkréciós korongjából származik. A Tovább..
A Tejútrendszer 13 milliárd éves, a galaxisunk legöregebb csillagai pedig nagyjából az univerzummal egyidősek. Mégis, egyelőre nem találkoztunk a közelünkben nemhogy fejlett civilizációval, de bármilyen életformával sem idegen bolygókon – Jason T. Wright számítógépes szimulációja szerint pedig ennek az az oka, hogy rossz helyen kerestünk. A Pennsylvania Állami Egyetem szakértője szerint az idegen civilizációkat a galaxis belsejében, Tovább..
Galaxisokat összekötő “szálakat” fedeztek fel csillagászok a lokális univerzum sötét anyagának legújabb térképén. A gépi tanulás segítségével kifejlesztett atlasz segítheti a sötét anyag természetének, valamint a helyi világegyetem múltjának és jövőjének mélyebb megismerését. A sötét anyag egy rejtélyes matéria, ami a világegyetem anyagának több mint 80 százalékát teszi ki. Vázát képezi az úgynevezett kozmikus hálónak, vagyis Tovább..
Nikolaos Georgakarakos, az Abu-Dzabi New York Egyetem munkatársa és kollégái új tanulmányukban olyan kettős csillagokat mutatnak be, amelyek környékén potenciálisan kialakulhatott az élet – írja a ScienceAlert. Bár a Naprendszer alapján sokan azt hihetik, hogy a csillagok általában egyedül, bolygókkal körülvéve keringenek, valójában a Tejútrendszer csillagainak 85 százaléka kettős rendszerben található. A szakértők a Kepler űrtávcső adatait elemezték, Tovább..
Titokzatos röntgensugarak érkeznek az Uránusz felől. Egyelőre nem tudni, mi bocsátja ki őket – írja a Live Science tudományos portál. Az Uránusz egy hideg, szeles világ, és szinte teljes egészében jég és gázok alkotják. Habár méretét tekintve gigászi (a Földnél négyszer nagyobb átmérőjű égitestről beszélünk), az Uránusz tanulmányozása mégis nehézségekbe ütközik. Eddig csupán egyetlen űreszköz, a NASA Tovább..
Egy ősi, 430 ezer éve az Antarktisz jégtakaróját ért meteoritbecsapódásra utaló nyomokat talált a Kenti Egyetem tudósai vezette kutatócsoport. Földönkívüli részecskéket (kondenzációs gömböcskéket) találtak a Maud királyné-földön lévő Sor Rondane-hegységben, a Walnumfjellet-hegycsúcson. Jelenlétük szokatlan becsapódási eseményre utal, melynek során nagy sebességgel csapódott be egy legalább 100 méteres aszteroida, ennek eredményeként olvadt és elpárolgott meteoritanyag jött Tovább..
Az első csillagok és galaxisok előtti időből származó fekete lyukra bukkantak ausztrál tudósok. A mintegy 55 ezer naptömegű fekete lyuk adhatja a ma létező szupernagy tömegű fekete lyukak magját és segíthet a kutatóknak felbecsülni az univerzumban lévő ilyen objektumok számát. A közepes tömegű fekete lyuk nagyobb, mint a csillagokból létrejövő kis fekete lyukak és kisebb, Tovább..
Az amerikai Arizonai Egyetem asztrofizikusai szerint nem üstökös, és nem is aszteroida a hatalmas égitest, ami 2017-ben száguldott át a Naprendszeren. Komoly izgatottságot váltott ki a tudósokból az az égitest, amelye a Hawaii Egyetem csillagászai 2017. október 19-én észleltek. Az Oumuamuának, azaz hawaii nyelven “elsőként érkező távoli üzenetnek” keresztelt égitest különlegessége, hogy egy másik naprendszerből Tovább..
A Gliese 486 b exobolygót a szuperföldek kategóriájába sorolták, a felszíni hőmérséklete 430 Celsius-fok körül lehet. Egy olyan, a csillaga körül keringő bolygóra bukkantak a Naprendszer viszonylagos közelségében, amely remek terepet nyújt a Földhöz hasonlatos kőzetbolygók légkörének tanulmányozásához. A felfedezés segítheti a Földön kívüli élet utáni kutatást. A Gliese 486 b bolygót a szuperföld kategóriába Tovább..
A Nanoracks magáncég szerződést kötött az Egyesült Arab Emírségek befektetőivel Föld körül keringő üvegházak építésére és az űrben nevelhető rendkívül ellenálló növények termesztésére. DNS mutációk A Nanoracks vezérigazgatója, Jeffrey Manber szerint minden olyan növény, amely képes túlélni az űrben uralkodó mostoha körülményeket, bizonyíthatja a hasznosságát a Földön fenyegető élelmezésbiztonsági válságok megoldásában, és rámutatott a tudományos bizonyítékokra, amelyek Tovább..
A napokban újra a tudományos hírek középpontjába került a Mars a NASA Perseverance szondájának sikeres landolásával a vörös bolygón. Kevesen tudnak az űrversenyben alulmaradt Szovjetunió utolsó űrmissziói egyikéről, amelynek keretében a szovjet kutatók a Marsot és holdjait kívánták jobban megismerni. A Fobosz–1 szonda A két szuperhatalom közti versengés nem volt ritka jelenség a hidegháború során – Tovább..
Különleges fényjelenséget figyeltek meg a Nemzetközi Űrállomásról – írja a Live Science. A kékes, villámszerű fénycsóva egy zivatarfelhőből áramlott felfelé. A hasonló sugarakat, az úgynevezett kék nyalábokat a földről nehéz észrevenni, hiszen a kialakulásukhoz szükséges elektromos kisülés a felhők túlsó oldalán történik. Az űrből ugyanakkor a kutatók képesek észlelni a jelenségeket. A fényjelenség a 10-50 kilométeres Tovább..
2020 december 1-én összeomlott a Puerto Rico-i híres Arecibo obszervatórium nagy rádióteleszkópja. A katasztrófa nagy csapást jelentett a világ tudósai számára, akik a teleszkóp segítségével kutattak bolygók, aszteroidák és a földönkívüli élet nyomai után. A Puerto Rico-i kormány most bejelentette, hogy újjáépítik a nevezetes távcsövet. A Puerto Rico-i teleszkóppal a világ mintegy 250 kutatója dolgozott, Tovább..